A református egyház iskolái. A mezőkeresztesi ref. iskola mindig jó hírben állott Borsodban, s el nem halványuló érdeme kiváló régi rektorai és iskolamesterei mellett, hogy az egyház bőkezűen fejlesztette népművelését, mert bőkezű alapítása több iskolát és több tanerőt adott a tanügynek.

1784-ben annotáltatott: „A fiúk oskolája mind avultságára nézve alkalmatlan lévén- a lakásra, az udvar déli részén építteti északnak ajtajával új Rectorális Ház más végébe pedig a nagyobb gyermekek számára.”

A lány iskola 1822-ben épült Tar István és Szilágyi Pál curátorsága alatt, új iskoláját és tanító-lakját pedig 1901-ben Wendl Antal és Magyar Gyula asztalos építették. Jelenleg 5 tanerős iskolája van az egyháznak.

Az elemi népoktatás fejlesztéseként gazdasági továbbképző iskolával és iparos tanoncok képzésével is rendelkezik. Az ipartanonc iskola az évad lezárásával iparművészeti kiállításokat is rendez. (Jelenlegi vezetői: B. Kovács János, r.k. tanító és Szabó G. László ref. tanító.) Humanisztikus nevelő iskoláin kívül foglalkozik a népműveléssel is, azonban analfabéták elenyésző számban vannak.

Statisztikai viszonyait illetőleg a ref. egyházi népiskola létszáma 238, azonkívül 140 ismétlőse és 52 ipartanonc iskolai növendéke van.

A tarisznyás nebulókat eleinte a sovány javadalmazású predikátor a lakásán és a templomban tanítgatta.

A tanító hajdan rektor volt, s kötelező volt a „Kátét” tanítani. A régi „schólamester” kegyelemkenyéren élt, s részben a harangozás jövedelmét élvezte, ami díjlevélben volt biztosítva számára. A reformáció előtt fogyatékos iskolák voltak, a pap volt a tanító, s a paróchia volt az iskola. Később a megyei szék felállította a rektorságot, de kezdetben kevés jutott nekik a zálogosföldről, s fő jövedelme volt: a harangozás, meg a nótáriusság, vásárkor pedig egy-egy „vakációscsirke” is kijutott neki, de kötelessége volt „ágybért” a papnak is beszedni.

A tanítók felett a régi bíráskodás drákói volt. Jellemző, hogy a nemesbikki consistórium 1806-ban a lányok tanítóját pl. „felhevült indulatokért egyszerűen vasra verette.” 1828-ban a keresztesi oskolamester fizetését a „betsületes tanács”: 8 forintban és egy pár csizmában szabta meg. Harangozáshoz a mester segédeket a maga kenyerén tarthatott.

Arday Janka Sámuel orgonista 1798-ban torony- és óra kezelő is volt Keresztesen és 55 évig szolgált az egyháznál.

Híres orgonistája volt Keresztesnek Tóth József ref. tanító is. Feleségével együtt mezőkeresztesi sírkertben van elhantolva (1830-1900). A rektorok harangozási kötelessége 1889-ben szűnt meg az egyházmegyében. Simon János lelkész – mint techeológus jött Keresztesre, ahol 3 évig rektor volt Bornemissza és Tamkó lelkészek alatt. Majd elvégezte a theológiát, s később pap-főnökének helyére került vissza Keresztesre – I. lelkésznek.

Jónevű leánytanítója volt Keresztesnek (Tóth József és Simon Jánoson kívül) Paksi Dániel, aki mint hosszú szolgálatú tanító 46 évi tanügyi szolgálatából 44 évet Keresztes városában munkálkodott. A Szabó G. László tanító jelenlegi lakásában lakott. A „Tamkó-derekú – Paksy hosszúságú emlékpoharak”-at olyan ragaszkodó szeretettel őrizték Mezőkeresztesen a disznótorokban, mint egykor Lévay József költőnk megénekelt „gyászló poharait a miskolci pince-soros Avason…”

A mai Kaszonyi-féle iskolaépület eleinte Dr. Szántó Bertalan mezőkeresztesi körorvos lakása volt. A Bertókné-féle lakás a legrégibb kántor lakást képezett. A Nagy Károly-féle lakás pedig theológus lakás volt, Simon János is ebben lakott, mint – tanító.

Paksi Dániel és Bertók Károly (1863-tól l916.) igazgató halála után 1903-ban változott át az iskola új tanerők bevonásával 5- tanerőssé.

Bertók Károly előtt igazgatói tisztség nem volt, csak egyszerű rektorok voltak a tanítók, s elöljárójuk volt a vezető lelkész. Bertók Károly után a ma Ónodon állomásozó Tóth Miklós, jelenleg pedig Nagy Károly lett igazgató tanító. Az egyház második kiváló és sokoldalú képzettségű tanerője: a kórusfejlesztő, karének-iskola vezető: Nagy Dezső, harmadik tanítója pedig: Szabó G. László. – Nagy Dezső elődje Farkas Sándor és Ferenczi Károly, előbb pedig: Lápossy Béla, Csatáry és az Egerben működő Demeter József . Szabó G. László elődje a jelenleg Valkon működő Szabó Gyula. 30 évvel ezelőtt még három férfi tanerővel működött az iskola, de 1898 óta két női tanerővel, mint is is: Bertók Károlyné sz. Baán Jolánnal és Kaszonyi Jánosné, sz. Boór Rózával kibővült. Özv. Bertók Károlyné, aki nagy elismeréssel több nemzedéket nevelt fel Keresztesen, még ma is fiatal lendülettel működik a katedrán. Özv. Kaszonyi Jánosné halálával pedig Kaszonyi Ilonka okl. tanítónő lett megválasztva. Jeles orgonistája volt az egyháznak Demeter József, aki a zenei élet fejlesztésén kívül növendékeit műkedvelő színelőadásokra tanította. Az iskola fáit is ő ültette Keresztesen.

Az iskolai felügyeletet illetőleg a „kanonika visitatio” intézménye idején a keresztesi járásban két visitátor bírálta az iskolai munkálkodások eredményét. 1861-ben megalakult az első tanügyi bizottság, melynek Édes Ábrahám sályi lelkész volt az elnöke. Ezután második tanügyi szerv alakult: az iskolalátogató bizottság. A mai iskolatanácsot az iskolaszék tagjai képezik, melynek Vajda Sándor lelkész a jelenlegi elnöke. II-od fokú felügyeleti hatóság: a tanügyi bizottság, melynek jelenlegi elnöke Gaál Ferenc poroszlói ref. lelkész. Végső fokon pedig az alsó-borsodi esperes (Farkas István) és a kerület püspöke (Révész Kálmán) irányítja a felügyeletet.

Az egyházmegye tanító értekezletei 1862-től kezdődtek. Mezőkeresztes támogatója volt a régi supplikációnak, s a colllégiumi segedelmeket bor- és élet- alamizsnák nyújtásával mindig gyarapította.

A község gyermeknevelő és óvoda intézetben azonban hiányt szenved. Ezen intézet mielőbbi felállítására, a puszták és a tanyák bevonásával pedig sürgős megoldásra vár. Egy ízben, 1927-ben egy évig már volt a községnek ideiglenes, magán óvó- intézete: Borbély Erzsébet óvónő vezetésével, de anyagi támogatás hiányában az megszűnt. Mezőkeresztes, ezenkívül földmívelő gazdasági szakiskolát és a népkultúra továbbfejlesztésére: polgári iskolát kíván.

Mezőkeresztes, mint Alsó-Borsod művelődési központja áll előtérben a várakozó középiskola felállításával, ennek igénylésére népes nagyvidékén kívül is megérett. Politikai befolyásával tehát a községnek mielőbb akciót kell indítania egy állandó jellegű polgári fiú és lány iskola felállítására „mert a tanulást kereső gyermekek nagy rajonra: Miskolcra és Egerbe kénytelen bejárni.

A római kathólikus népiskola: Mezőkeresztesen a kathólikus hívők számaránya emelkedőben, s ez tette szükségessé a két tanerős iskola bevezetését, ami által újabban 1928-ban megszűnt a félnapos tanítás. Kimutatás szerint már az 1900-as években: 291 mindennapi iskolába járó és 57 ismétlő növendéke volt.

Az első iskola- és tanító lak a kincstár építetett 1828-ban, fenntartási kötelezettséggel s 1829-ben a Keresztesre látogató Piskei László egri pátriárka szentelte fel. Sok év leforgása után az épület megrokkant és Mosoray feljegyzései szerint életveszélyes állapotba került, így az egész iskolaház újra építetett az egyház fele költségével és az érsek fedezésével. 26 négyzetméter területű tanterme és bútorzata azonban később elégtelennek bizonyult. Keresztes város vezetősége 1829-ben nagy ünnepséggel fogadta az iskolaavató egri pátriárkát.

Feljegyzések szerint a régi kántor is kihúzta a gyerekek fájós fogát, amiért a „profesztor” félcsöbör bort kapott.

Patricius néptanítója volt Keresztesnek: Csepreghy Sándor, aki közel négy évtizedig tanította a betűvetést a „nádzsuppos” kántorlakban. Hivatása szerint „oskolai harangláb-toronyban” maga harangozta a delet. Jövedelme 350 forint volt.

A „Csepreghy-dinasztia” különben az egész vidéken gyökeret vert. Csepreghy Károly Gelejen volt szerény állású, 175 forint évi díjért működő rektor. Peni Antal és Gilányi János első tanítók után. A „keresztesi profesztor-kántor” fia Béla pedig 40 évig volt főnoáriusa Mezőkeresztesnek, s a Csepreghy-falmíliáknál töltött látogatása idején itt szerezte hallhatatlan színműveinek alkotásához az alföldi témákat – a magyar népszínmű-irodalom kiváló úttörője Csepreghy Ferenc.

Csepreghy Sándor néptanítót Gaál Géza tanító követte, aki a templom felépülésével rendszeres kántori teendőket is végez, a népoktatás régi mívelője 1927-ben igazgatói címet nyert, mint kántortanító működik ma is s kiérdemülése előtt áll. Ideiglenes tanító volt Mezőkeresztesen: Rudolf János, s az újabb tanerőpótlással második tanítóként: B. Kovács János lett megválasztva, ki már külön az 1928-ban épült új iskolában tanít és az új tanítói lakást bírja. Tevékeny népnevelő.

A mezőkeresztesi kántori javadalomhoz tartozik 17 kat. Hold föld, melynek értékét a kincstár 1910-ben átváltotta, s 1924-ben pedig véglegesen rendezte.

Iskola felügyeletét tekintve a mezőkeresztesi népiskola a hitközség iskolaszéke alá van rendelve, a mezőkövesdi tankerülethez tartozik, s egyházi tanfelügyelője a mezőkövesdi plébános (Dr. Csepela Lajos apát-kanonok), ennek helyettese Koncz Lajos Keresztespüspöki alesperese. Végső fokon pedig az egri egyházmegyei fő tanfelügyelőséghez (Egyházmegyei főtanfelügyelő: Subik Károly apát-kanonok) tartozik. Egyházhatósági kötelékén kívül pedig pedagógiai szempontból közvetlenül a Borsod vármegyei kir. tanfelügyelőségnek is alá van rendelve.

Keresztespüspökin, az eklézsia központjában a népiskola a paróchia alakulásakor 1769-ben épült, mely 1780-ban bővült. A kántorlak 1858-ban épült. Faiskolája és gondozott iskolakertje is van. Régi tanítói voltak: Tóth József (1810), majd Baták János, Adamcsek György, Sebesi Ignác, Vitkóczy Antal, Révfi Károly, Urbanovics Károly és Zbiskó Gyula. A népoktatás jelenlegi vezetői: Kudász Géza igazgató-tanító, azonkívül: Szepessy Ferenc és Halász Béla tanítók.

A püspöki iskolások kedvelt karácsonyi népszokása Advent-vasárnapjától az angyal-ruhába öltözött Betlehem-járás. Szép nyelvezetű, népies pásztorjátékukkal ilyenkor Keresztest is bejárták, ahol megvendégelik őket.

A plebániához tartozó nagymihályi r. k. népiskolát 1766-ban Majtényi Károly építette vályogból és nádtetővel. Leégése folytán a 60-as években újra felépítetett, de még ma is rozoga. Régi tanítói voltak: Somogyi Antal (1805-ben), Didik András, majd a jelenleg Szerencsen állomásozó jónevű novella író: Benőcs József. A jelenlegi kántor-tanító: Szlávik Gábor, másod-tanító: Gotthard László.

Az eklézsiához tartozó Gelej községben, még Bartakovics Béla egri érsek alapított egy vásárolt zsellér házból 1856-ban átépített katolikus tanodát.

Az izraeliták népoktatása. Tanügyi viszonyait tekintve a mezőkeresztesi izraelita hitfelekezet népművelése jó nívón áll, s elemi népoktatási tanintézete az egész kerületben jó hírnévnek örvend. Oktatása a világi tantárgyakra terjed ki és tanintézete az országos iskolai törvényeket vallja. Az oktatás magyar nyelven történik, s héber oktatásról a szülők külön gondoskodnak. Nyilvános jellegű népiskolája kb. 1881-ben épült a hitközség régi, tulajdon telkén, s a tanköteles növendékek száma kb. 30. Régi betűvetése a Bach-korszakban német-nyelven történt, de ma már a legnagyobb magyarsággal oktat és nevel.

A közvetlen iskola felügyeletet a hitközség elöljárósági elnökével karöltve az iskolaszék elnöke és a rabbi gyakorolja. Régi iskolaszéki elnöke: Léderer Bertalan s a hitközség állandóan 6 elemi osztályt tart fenn. Tanítóinak díjazása megegyezik az állami tanítók díjazásával, s az egyik tanító az elöljáróság jegyzőkönyvvezetője. A tanítás módszere fölött való felügyeletet képező népiskolai hatóság 7 iskolaszéki tagból áll, s másodfokon az állami iskola-tanács és a hitközségi tanügyi bizottság áll. Szerződéses tanítóit a hitközség a pedagógiai kívánalmaknak és az országos köztörvények szerint választja, mely szintén tagja Tanítók Országos Egyesületének.

A mezőkeresztesi izr. népiskola első tanítómestere: Hevessy József, a kiváló magyar pedagógus volt. Hevessy után hosszú ideig a kertészkedő és méhészkedő Garai Adolt volt a rektor, Garai után pedig Ellenbogen Henrik következett, akit külön „mesteri” titulussal emlegettek. Ellenbogen 1861-ben született Zalaegerszegen, a tanügyi pályán 44 évig működött, s Pásztón és Nyéken töltött szolgálata után 1901-ben került Mezőkeresztesre, ahol szolgálati működése alatt igazgatói kinevezésén kívül számos elismerés és több kitüntetés érte. 1926-ban kiérdemelt nyugalomba vonul, s 1928-ban történt hirtelen elhalálozását a község felekezeti és társadalmi kivétel nélkül általános részvéttel vette.

Ellenbogen tanszékét 1926-ban: Grünvald Mór budapesti okl. tanító örökölte, aki Wachter Lipót vallás-tanítóval együtt ma is a hitközségnél működik.

A Mezőkeresztesen felállítandó középiskola létesítését az izr. hitközség is hajlandó támogatni.

1944-1974       OKTATÁS

A felszabadulás előtt nagyközségünk jelenlegi területe közigazgatásilag Mezőkeresztesre és Keresztespüspökire tagolódott. Ezen a területen az alábbi iskolák működtek:

Mezőkeresztesen ref. elemi iskola, 5 tanulócsoporttal és 5 tanítóval. Római katolikus elemi népiskola, 2 tanulócsoporttal és 2 tanítóval. Izraelista elemi népiskola egy tanulócsoporttal, egy tanítóval. Csincsetanyán állami, elemi népiskola, egy tanulócsoporttal és egy tanítóval. Keresztespüspökin római katolikus elemi népiskola, 3 tanulócsoporttal és 3 tanítóval. Mezőkeresztesen működött egy magánóvoda, Oláh Piroska tanítónő vezetésével. Az elemi népiskolák mellett ezenkívül működtek „az ismétlő iskolák”. Mezőkeresztesen 3 évfolyamú tanonciskola és működött. Néhány tanító engedélyt kapott polgári iskolai tanulók magánoktatására, vizsgára való felkészítésére. Az oktatáshoz szükséges feltételeket az egyházak csak igen szűken biztosították. Ezt támasztja alá, hogy pl. a Keresztespüspöki római katolikus elemi népiskolában mindössze 30 db könyv képezte a nevelői és tanulói könyvtárat. Szemléltetési eszköz és anyag csak ott volt, ahol a nevelők készítettek. A tanulócsoportok magas létszáma miatt eredményes oktató munkát szinte lehetetlen volt végezni. Voltak olyan osztályok, melyeknek a létszáma elérte a 90 főt. Jellemző volt minden iskolában, hogy tanulók egy része nem járt rendszeresen iskolába. Télen általában ruha-, cipő hiány miatt, tavasszal és ősszel a nagyobb gyerekeket munkába fogták a szülők. Az anyakönyvek tanúsága szerint nagyon sok gyerek osztályozatlan maradt. A mezőkeresztesi iskolákba állandó jelleggel mintegy 35-40 állami gondozott tanuló járt, akiknek szociális helyzete jóval alacsonyabb volt a község többi gyerekeinél. Az elemi iskolák csupán írni-olvasni tanítottak, a négy alapművelet körében számolni és az egyház igényének megfelelően a vallásos nevelésre fektették a fő hangsúlyt. Egy-egy tehetséges gyereket a tanítók felkaroltak, akik nagy nehézségek árán, önszorgalomból elértek a polgári iskolába. A háborús események miatt a tanítás 1944 őszén hosszabb-rövidebb ideig szünetelt. Az iskolák bútorzata teljesen megsemmisült. Az ablakok kitörtek, pusztán a négy fal maradt meg. Mezőkeresztesen a község szovjet parancsnoka kb. november 14-én hivatta Gulyás János tanítót, aki egyedül maradt itt a községben és érdeklődött a tanítás megindításának lehetőségei iránt. Szóban utasította, hogy a tanítást azonnal kezdje meg. Gulyás János megtekintette a 3. sz. iskola udvarán lévő tantermeket, melyeket akkor szovjet katonák használtak. Ezt közölte a parancsnokkal, aki azonnal intézkedett a kiürítést és a kitakarítást illetően. Ezután dobszóval közhírré tették, hogy megindul a tanítás az iskolában. A tanítás 1944. november 20-a táján megindult a református elemi népiskolában, és mivel csak Gulyás János tanító tartózkodott a községben a tantestületből így szükség-munkaerőket kellett beállítani. Így vállalta a tanítást Horti Lajos magyar nóta énekes, aki Budapestről a bombázás elől menekült, Borsodi Margit okl. óvónő és Kálmán Viola, ker. érettségivel rendelkező 18 éves lány, aki Komádiból menekült ide. A keresztespüspökii római katolikus elemi népiskolában 1945. február első felében kezdett tanítani két tanerő: özv. Povozsányi Istvánné és Orosz István. A mezőkeresztesi róm. kat. elemi népiskolában 1945. szeptember 1-jén kezdődött meg a tanítás. Csincsetanyán a háborús események elmúlta után Vándor Béla tanító folytatta az oktató munkát. Felsőbb rendelkezésre az 1945-46. tanévtől kezdve a község területén lévő felekezeti iskolák fokozatosan áttértek a 8 osztályos képzésre. Kezdetben csak néhány tanuló élt a lehetőséggel, többségük azonban ha beiratkozott is – a tanév során kimaradt a 7. vagy 8. osztályból.

1948-ban, amikor az államosítás bekövetkezett az általános iskola 8 osztályába a község területén tért hódított, de nem szakrendszerű oktatással.

A fejlődés további útja az iskolák államosításától 1968. szeptember 1-ig a Mezőkeresztes I. II. kerületi iskolák összevonásáig.

Az iskolák államosítása előtt országos küldött értekezletet hívtak össze a sportcsarnokban rendezett eseményen Gulyás János tanító Borsod-megye egyik küldötteként vett részt. Ezen a nagygyűlésen 1948. június 16-án megjelent 2000 küldött lelkesen vette tudomásul az iskolák államosításáról szóló törvényt.

Ezt követően 1948 nyarán Mezőkeresztesen és Keresztespüspökin is megtörtént az iskolák államosítása. A bizottság elnöke Szőke Andor, a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottságának elnöke volt, a mezőkeresztesi járás képviseletében a bizottság tagjaként Gulyás János tanító működött közre. Az államosítás során az izraelita iskola számbavétele tévedésből kimaradt. Az államosítással 3 önálló igazgatású általános iskola létesült: Mezőkeresztes, Keresztespüspöki, Csincsetanya.

Mezőkeresztesen 1948. szeptember 1-jével Gulyás János tanítót nevezték ki igazgatónak, Keresztespüspökin Bodrogi Ferenc tanítót, Csincsetanyán Vándor Béla tanítót.

Egyben az 1948-49. tanévvel megindult a szakrendszerű oktatás is, igaz, hogy szaktanárok nélkül. Az iskolák felső tagozatán működő nevelők egy része megkezdte levelező tagozaton a pedagógiai főiskolán a szakosítást. Ennek eredménye, hogy Mezőkeresztes I. és II. kerület iskolákban a szakrendszerű oktatást fokozatosan zömében szaktanárok látták el.

1948. szeptember 1-jével az úttörő-mozgalom megalakulásával mindhárom iskolában önálló úttörőcsapat jött létre.

Mezőkeresztesen az első csapatvezető Lóczi László tanító lett, Keresztespüspökin a fiú csapat vezetője Orosz István, a leány csapat vezetője özv. Povozsányi Istvánné tanító lett.

Az államosításkor a gyereklétszám és a nevelők létszáma lehetővé tette Mezőkeresztesen és Keresztespüspökin a teljesen osztott oktatást, Csincsetanyán az iskola részben osztott jellegű volt.

1950. január 1-től Mezőkeresztest és Keresztespüspökit Mezőkeresztes néven közigazgatásilag egyesítették.

Az iskolák nevei Mezőkeresztes I. kerületi és Mezőkeresztes II. kerületi iskolára változott. Az oktatás-nevelés színvonala az államosítástól kezdve állandóan emelkedő tendenciát mutatott. Az itt végzett tanulók tömegesen éltek a továbbtanulás lehetőségeivel. Az iskolák jó alapozó munkáját bizonyítják, hogy a volt tanítványok közül igen sok diplomás felnőtt lett, a különböző szakemberek száma is igen tekintélyes.

Az általános iskolák mellett lehetőség nyílt a felnőtt, dolgozók oktatására is. Igen sok dolgozó élt ezzel, és pótolta esti tagozaton mindazt, amit a múlt társadalom számára nem biztosított. Mindhárom iskola mellett szinte mozgalom lett a felnőtt oktatás. Kezdetben nagy létszámú osztályokban folyt az oktatás, később a felnőttek érdeklődése fokozatosan csökkent. A Mezőkeresztes I. kerületi iskolában eddig minden tanévben megszervezték és működött a dolgozók esti iskolája.

A tanulócsoportok növekedését megkívánta a gyermeklétszám növekedése. Ez különösen szembetűnő volt a Mezőkeresztes I. kerületi iskolánál, ahol a Maszolaj Vállalat 1952-ben történt községünkbe való településével a lakosság létszámának a növekedésével a tanuló létszám is párhuzamosan emelkedett. A tanulócsoportok számának növekedésével a tantermek száma nem tartott lépést. Emiatt mind a három általános iskolában váltakozó tanítással lehetett megoldani az oktatást. Ez egyben már az 1950-es években egyre sürgetőbben felvetette az iskolabővítés szükségességét. Az iskolák felszereltsége fokozatosan javult, de nem érte el a kívánt színvonalat. 1953. szeptember 1-jével a Mezőkeresztes I. kerületi iskolánál megindult az iskola mellett működő napközi otthon egy tanulócsoporttal. Jelenleg a napközi otthon négy csoporttal működik.

A csincsetanyai általános iskola 1962. szeptember 1-jétől a Mezőkeresztes I. kerületi iskola tagintézménye lett. Egyben a felső tagozat tanulói részére iskolabusz beállításával lehetővé tették a mindennapos bejárást, így ezen tanulók szakrendszerű oktatása is megnyugtatóan alakult.

1964. szeptember 1-jére megépült a Bánom kertben az emeletes, 4 tantermes iskola.

Ezzel a Mezőkeresztes I. kerületi iskolánál az állandó délelőttös oktatás lehetővé vált. Természetesen ez csak úgy oldódhatott meg, hogy az új iskolában más célokra készült helyiségekből is szükség-tantermeket alakított ki az akkor iskolavezetés. Az általános iskolákban folyó világnézeti nevelés is kellő mértékben fejlődött. A nevelőtestület világnézeti fejlődése magával vonta a tanulók és a szülők világnézetének a fejlődését. Az egyházi iskolák örökségeként a hitoktatásba bevont tanulók száma kezdetben magas volt, a tanévek múlásával azonban ez a szám fokozaton csökkent. A nevelő munka fokozásával a hitoktatás az iskolában az 1960-as évek végére teljesen megszűnt.

A fejlődés a Mezőkeresztes I. és II. kerületi iskolák összevonásától napjainkig:

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével községünk dolgozóinak egy része az iparban keresett munkalehetőséget. Különösen a II. kerületből költöztek el jelentős számban nagyobb ipartelepülésekre. Ez magával vonta a tanulólétszám csökkenését is, mely elvezetett addig, hogy osztályok összevonására is sor került. Ez természetesen visszalépést jelentett. Ellenmondásos volt, az a gyakorlat is, hogy az I. kerületben viszonylag jobb feltételek között tanulhattak a gyerekek – jobb szakos ellátás, állandó délelőttös oktatás, napközi otthon lehetőség. A két iskola közötti körzethatár módosítások vitákra adtak lehetőséget. Az ellentmondás teljes megszüntetése csak egy úton volt lehetséges: a két iskola összevonásával. Ezt 1968. szeptember 1-jével megtörtént.

Ezzel lehetővé vált, hogy községünk területén minden tanuló azonos oktatási-nevelési körülmények között tanulhasson.

A Nagyközségi Tanács támogatásával 1970. február 1-jével létrehoztuk a járás első általános iskolai diákotthonát. Itt nyertek elhelyezést a csincsetanyai naponként bejáró tanulók, valamint a Nagyecsér környékén lévő tanyavilágban élő gyermekek.

1972. május 18-án- a járás első iskolai mintakönyvtárának átadására került sor. A kötetek száma ma már meghaladja a háromezret. Ez a létesítmény nagymértékben elősegíti a tanulók önálló ismeretszerzését.

Az iskolánál éveken keresztül mindig magas volt a bukások száma. Ennek egyik jelentős oka a jelentős számú képezhetetlen gyerek volt. 1972. október 1-jével megszerveztük az első kisegítő osztályt, majd 1973. október elsejével a másodikat is. Ez több előnnyel járt.

Az ide járó tanulók csökkentett tantervi követelményeknek eleget téve eredményesen tudják befejezni az általános iskolát, a többi osztályokban pedig az előrehaladás üteme meggyorsul, mely az eredményességnek egyik feltétele. Az iskola nevelő-oktató tevékenysége az eredményességet tekintve nagy fejlődésen ment keresztül. Tanulóink ott vannak a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, ahol szép helyezéseket érnek el. A továbbtanulás majdnem eléri a százszázalékot. Egy-egy évfolyamból csupán 3-4 tanuló nem tanul tovább. Gondot fordítunk a tehetség kibontakoztatására, mely az iskola 6 szakkörében és a 3 rendkívüli tárgy csoportban történik (orosz, német, eszperantó). Az iskola szakos ellátással meghaladja a 95 %-ot, mely magasan fölötte van az országos, megyei és járási átlagnak. Az iskola nevelői részt vállalnak a nagyközségi, társadalmi életből. Igyekeznek biztosítani az iskola nyitottságát a társadalom felé.

Mezőkeresztes Nagyközség területén megnyugtatóan oldódott meg az iskolára előkészítés.

Ezt biztosítja a Mezőkeresztes I. kerületben lévő 3 csoportos, a II. kerületben lévő 1, illetve 2 csoportos és a csincsetanyai 1 csoportos óvoda.

Az óvodába nem járó gyerekek részére minden évben megszervezzük az iskolára előkészítő tanfolyamot.

A munkára nevelést szolgálja az egyre jobban fejlődő iskolai gyakorlókert. Egyre bővül az iskola felszereltsége, szemléltető-eszköz állománya. Az úttörőcsapat egyre jobban biztosítja a gyermekek mozgalmi tevékenységét, a tanévenként indított akciók formájukban és tartalmukban egyre eredményesebbek. A különböző akciókban lelkesen vesznek részt a tanulók. Ilyenek hulladékgyűjtés, vasgyűjtés, társadalmi munkák, stb.

Minden nyáron jelentős számú pajtásnak biztosítunk táborozási, üdülési lehetőséget. Szervezetten eljutottak tanulóink az NDK-ba és Csehszlovákiába. A Nagyközségi Tanács segítségével az úttörőcsapat jelentős értékű tábori felszerelést hozott létre.

Az oktatási intézmények gazdálkodásának lebonyolítására 1973. január 1-jétől Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnokságát hoztuk létre. Az iskola szocialista szerződést kötött a helyi Aranykalász TSZ-szel. Az objektív körülményeket figyelembe véve oktatási intézményeink megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Az ideális jó körülmények biztosítása a jövő feladata lesz.

 

Egykori igazgatók:

Csincsetanya:  Vándor Béla tanító     (1936-1956)

                        Gülmár Béla tanító     (1957-1960)

                        Isky Tibor tanító         (1961-1962)

                        (1962. szeptember 1-től tagiskolaként működik.)

                        Kiss Barnabás tanító  (1962-1970 iskolavezető)

                        Vándor Béla tanító     (1970-1971 iskolavezető)

                        Demeter Zoltán tanító            (1971-1972 iskolavezető)

                        Panyi Mária tanító      (1972-től iskolavezető)

Mezőkeresztes Római Kat. Iskola:    B. Kovács János tanító          (-1945-ig)

                                                           Novák Barnabás tanító        (1945-1948)

Keresztespüspöki:      Szepesi Ferenc tanító             (-1945-ig)

                                   Bodrogi Ferenc tanító            (1945-1950)

                                   Povozsányi Istvánné tanító   (1950-1957)

                                   Novák Barnabás tanító          (1957-1962)

                                   Kovács Ferenc tanító              (1962-1968)

                                   Orosz István tanító                (1968-ban)

Mezőkeresztes I. ker. Református Iskola:     Nagy Dezső tanító     (1944-ig)

                                                                       Gulyás János tanító    (1944-1945)

                                                                       Nagy Dezső tanító     (1945-1948)

Mezőkeresztesi Általános Iskola:      Gulyás János tanító                           (1948-1949)

                                                           Nagy Dezső tanító                            (1949-1952)

                                                           Bihari Béla tanító                              (1952-1954)

                                                           Feenc János tanító                            (1954-1958)

                                                           Náday Kálmán tanító                         (1958-1959)

                                                           Braun István tanító                           (1959-1961)

                                                           Pirinó Ida tanár                                 (1961-1962)

                                                           Bessenyei Gyula tanító                     (1962-1965)

                                                           Lakatos József középiskolai tanár    (1965-1992)

                                                           Szabó-Lukács Miklósné tanár           (1992-2001)

Kossuth Lajos Általános Iskola           Kirnyák András tanár                        (2001-2013)
 

 
 
Go to top