Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola -
Kossuth Lajos Altalanos Iskola
04.jpg
07.jpg
08.jpg
09.jpg
10.jpg
11.jpg
12.jpg
13.jpg
14.jpg
(2016. szeptember 27.)
Reggeli után buszra szálltunk, és első programként Nagyszalonta központi parkjában megkoszorúztuk Kossuth Lajos szobrát. Úgy gondoltuk, ,,kossuthos” iskolaként nem mehetünk el úgy a városból, hogy ne tisztelegjünk iskolánk névadójának szobra előtt.
Ezt követően a temetőbe vettük az irányt, ahol meglátogattuk Szél Kálmánné, született Arany Julianna sírhelyét, A síron a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható:
,,Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!”
Arany Julianna Arany János leánya volt, aki fiatalon meghalt. Halála nagyon megviselte a költőt, annyira, hogy Arany több mint egy évtizedig nem is tudott verset írni.
A térről körülnézve először a Neuman Palotát vehettük szemügyre Tulajdonosairól megtudtuk, hogy egyedüli zsidó család volt, akik nemesi ranggal rendelkeztek. A Neuman Palotát 1891-1892 között Milan Tabaković tervei alapján építették fel. A három utcára néző kétemeletes ház méltó volt a város leggazdagabb családjához.
A következő látnivaló a Csanádi-palota volt. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak megbízásából 1892-ben épült, az Ybl Miklós építész tervezői iroda munkái szerint. A neoreneszánsz épület három bejáratának boltozatán még találhatóak vallásos és más témájú falfreskók. A belső udvarban két gázzal működő világító lámpa található.
Egy kis séta után kívülről megnéztük a Kultúrpalotát, ami két építészeti stílust ötvöz magában: külsőleg eklektikus, belsőleg szecessziós, és amelynek hangversenytermében őrzik azt a zongorát, amin egykor híres zeneszerzőnk, Liszt Ferenc koncertezett. Sajnos ide nem tudtunk bemenni, mert az épület jelenleg felújítás alatt van.
Tovább folytattuk sétánkat a belvárosban. Következő állomásunkon benéztünk a Minorita templomba, amit 1904-ben szenteltek föl. Itt láthattunk egy Munkácsi Mihály keze által készült gyóntatószéket, melyet a mester már felnőtt korában készített.
Egy hosszabb séta után a város főterére érkeztünk, melyet a Megbékélés parkjaként emlegetnek a helyiek. Itt megcsodáltuk a Szabadság szobrot. A szoborcsoport az 1848-1849-es magyar szabadságharc vértanúinak állít emléket. A szobor története rendkívül érdekes. A vértanúk kivégzésének helyét már 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg, amely alatt a kivégzettek sírja van. Ugyanakkor a márvány obeliszk felállításával párhuzamosan kezdeményezés folyt egy nagyméretű szoborcsoport létrehozására is. A szoborállítás munkálatainak irányítására egy bizottság alakult, amelyet pályázat meghirdetése követett. A pályázat nyertese Huszár Adolf lett, aki kidolgozta egy szoborcsoport tervét, azonban a megvalósítás előtt váratlanul elhunyt. Ezután a bizottság Zala Györgyöt bízta meg a szobor kivitelezésével, aki átdolgozta az eredeti tervet. A szoborcsoportot 1890. október 6-án leplezték le fényes ünnepség keretében, amelyen részt vettek a vértanúk családtagjai is illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György. A szoborcsoport egy hatalmas talpazaton áll, amelyen a végzetes dátum mellett a tizenhárom vértanú domborműve látható. A szobor közepén a főalak, a magyar szabadságot jelképező Hungária, babérkoszorút tart a magasba. Fején Mátyás király Fekete seregének sisakja található és kezével Szent István kardjára támaszkodik.
A tér másik sarkában a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére is elhelyeztek egy diadalívet. A tér neve azóta: Megbékélés Parkja.
Újra buszra szálltunk. és tovább folytattuk utunkat az Aradi vértanúk vesztőhelyére, ahol koszorú elhelyezésével, illetve a Székely himnusz eléneklésével tiszteletünket róttuk az oda eltemetett 11 aradi vértanú sírjánál.
Következő megállóhelyünk a gyönyörűen felújított Máriaradnai Kegytemplom volt. Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. A betegségben szenvedők idejárnak, hogy segítséget kérjenek Szűz Máriától. A meggyógyult hívek hálájuk jeléül egy ezüst medaliont adományoznak a templom javára. A medalionok a meggyógyított testrészeket ábrázolják.
Ezután egy túrát tettünk a Lippa közelében épült Solymos váránál. Ez egy középkori romantikus várrom. Az eredeti várat a tatárjárás után építették, de sajnos a XVII. sz. elején már romos állapotba került. Itt sikerült az izmainkat rendesen megmozgatni, mindamellett, hogy kitartásunk, akaraterőnk is próbára lett téve. Ugyanis a várhoz vezető út nagyon meredek volt. Többen fel is adták, a cél előtt visszafordultak, pedig odafent nemcsak élettelen romokat, hanem élettel teli cserjéket is találhattak. Némelyikük finom csemegével is szolgált a várat ,,meghódítóknak”.
Késő délután érkeztünk meg Déva városába. Utunk egyenesen a város leghíresebb pontjához, a várhoz vezetett. Miután felelevenítettük Kőműves Kelemen balladáját a ,,telekabinnal” felmentünk a domb csúcsára, hogy közelebbről is megcsodáljuk az építményt. A szépen felújított várban igazán úgy éreztük magunkat, mintha visszamentünk volna az időben, Kőmíves Kelemen korába. A várból gyönyörű panoráma tárult elénk:a lábunk alatt a város terült, míg a távolban a Ruszkai havasok hóval borított bércei villantak fel. A szálláshelyünkre már szinte sötétben érkeztünk, de azért a vacsora után még maradt idő a napi feladatok megoldására is.
Digitális témahét 2024.
Köszöntő
Tisztelt Látogató!
Üdvözlöm a Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola valamennyi dolgozója nevében.
Bővebben ...
Étlap
