A hasáb származtatása, hálója, felszíne

https://www.youtube.com/watch?v=s2jXV0K-Qw0

A hasáb olyan test, amelynek két lapja egymással egybevágó és párhuzamos sokszög, ezek a hasáb alaplapjai, a többi lapja pedig paralelogramma, ezek a hasáb oldallapjai.

A hasábnak annyi oldallapja van, ahány oldalú sokszög az alaplapja.

Az oldallapokból álló felület a hasáb palástja.

Az alaplapokat határoló élek a hasáb alapélei, a hasáb többi élét oldalélnek nevezzük.

A hasáb oldalélei egyenlő hosszúak.

Az alaplapok síkjának távolsága a hasáb magassága.

Ha az oldalélek merőlegesek az alaplap síkjára, akkor egyenes hasábot kapunk. Az egyenes hasáb magassága megegyezik az oldalélek hosszával.

Az egyenes hasáb két alaplapja egymással egybevágó és párhuzamos sokszög,

az oldallapjai téglalapok.

Tk.243.oldal ábrájának berajzolása a füzetbe.

A hasáb felszíne a határoló lapok területének összege, vagyis az alaplapok és a

palást területének összege:

A = 2 · Talap + Tpalást

244/95 a, b  ( téglatest téglalap alapú hasáb) A=(a∙b+a∙c+b∙c)∙2

• Előző
• Tovább