PÁROLGÁS

Fizika 7.o

Tavasszal vagy ősszel, ha nagyon sok eső esik, az országban több ezer hektárt is belvíz boríthat. Ilyenkor olyan sok a víz, hogy a talaj teljesen átnedvesedik, és nem tud ennyi vizet magába szívni. A belvíz tönkreteheti az elárasztott területen lévő vetést, az állatok pusztulásához vezethet és utakat is elzárhat. Ebben a helyzetben a legnagyobb segítség, ha az idő jobbra fordul, és a vizes területek felszáradnak. Ilyenkor azt várjuk, hogy a folyékony víz légneművé váljon, és vízpára legyen belőle.

Azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadék légnemű anyaggá válik, párolgásnak nevezzük. A párolgás a folyadék felszínén történik.

A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől. Ezért kell figyelni arra, hogy a kölni, az arcszesz, a körömlakklemosó, a benzin nagyon jól záródó üvegbe kerüljön, különben hipp-hopp elillan!

A párolgás gyorsabb, ha magasabb a folyadék és a környezet hőmérséklete. Jól tudjuk, hogy meleg időben a strandon, miután kijöttünk a vízből, gyorsabban száradunk meg, ha napra állunk, mintha árnyékba. A ruhák is gyorsabban száradnak a nyári hőségben. Az előzőkben tapasztaltuk, hogy párolog a meleg víz, párolog a szobahőmérsékletű víz, valamint a körömlakklemosó is. Egy folyadék párolgásának sebességét meghatározza a hőmérséklete, de a folyadék minden hőmérsékleten párolog.

A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől. Ezért kell figyelni arra, hogy a kölni, az arcszesz, a körömlakklemosó, a benzin nagyon jól záródó üvegbe kerüljön, különben hipp-hopp elillan!

A párolgás sebessége függ a környező levegő páratartalmától. A természetben a legyezésnek a szél felel meg, ezért az udvarra, erkélyre kiteregetett ruhák még felhős időben is hamar megszáradnak, ha van egy kicsi légmozgás, vagyis szél.

A párolgás sebessége függ a párolgó felület nagyságától.

A mosógépből kivett ruha is hamarabb megszárad, ha kiteregetjük.

A párolgó folyadék hűti a környezetét.

Ez ad magyarázatot arra, hogy a vízből kilépve mindenki kicsit fázik, pedig nincs hideg!

Ha sokat mozgunk, ha nagyon meleg van, mindannyian izzadunk. Szervezetünk ilyen módon hűti magát.

Az Ecuadorban élő waorani indiánok azonban alig verejtékeznek; folyamatosan melegben és a nagy páratartalmú esőerdőben élnek, így hiába izzadnának, az nem hűtené őket. A waorani indiánok szervezete, hosszú idő alatt, így alkalmazkodott az életkörülményeikhez.

Vannak olyan szilárd anyagok, amelyeket ha melegítünk, a folyékony halmazállapot kihagyásával, közvetlenül légneművé alakulnak. Ilyen anyag például a kámfor, a naftalin, a jód. A képen a jód gyönyörű lila gőze látszik.

Ezt a jelenséget szublimációnak nevezzük.

Most már tudod, mire utal az a szólás: Eltűnik, mint a kámfor.

Vázlat írása a füzetbe. https://www.youtube.com/watch?v=CNA8hudDHyA

• Előző
• Tovább