A FORRÁS ÉS A LECSAPÓDÁS

Fizika 7.o

Egy edényben lévő víz hőmérséklete valószínűleg 100 °C, mivel az aljáról buborékok emelkednek fel, tehát forr.

FORRÁSPONT

Azt a halmazállapot-változást, amelynek során a folyadék légneművé válik, és nem csak a felszínén, hanem a belsejében is képződik gőz, forrásnak nevezzük. Ehhez hőre van szükség. A forrás hő megadja, hogy mennyi energia szükséges egy kilogrammnyi anyag forráspontján történő elforralásához. Azt a hőmérsékletet, amin egy anyag forr, forráspontnak hívjuk. Normál körülmények között az egészen tiszta víz forráspontja: 100 °C.

A többször forralt, majd kihűtött víz egy nagyon tiszta edényben történő újabb melegítésénél előfordulhat az a jelenség, hogy a víz már eléri a forráspontot, de mégsem forr. Tovább emelkedik a hőmérséklete, a folyadék túlhevítetté válik. Ilyenkor egy pici „zavartól” robbanásszerűen forrásba jön, ami nagyon veszélyes lehet!

Azt a halmazállapot-változást, amelynek során egy légnemű anyag folyékony halmazállapotúvá válik, lecsapódásnak nevezzük. Lecsapódás közben a légnemű anyag energiája csökken, a környezeté nő. Ez ellentéte a párolgásnak és a forrásnak, amely közben nőtt a forrásban lévő anyag energiája. Lecsapódás közben az anyag energiája csökken, a környezeté nő.

A rosszul szigetelt, nem egyenletes belső hőmérsékletű lakások leghidegebb pontjain a mindig jelen levő vízgőz rendszeresen lecsapódik, ezért itt elszaporodnak a penészgombák.

Ha a levegőből a vízgőz lecsapódik a földfelszín közelében egy fűszálra vagy falevélre, harmat vagy dér keletkezik; ha pedig kicsapódik és a levegőben marad, ködről beszélünk. Nem véletlen, hogy ezt többnyire hűvösebb őszi, tavaszi reggeleken tapasztaljuk. Amint melegedik az idő, eltűnik, újra légneművé válik. Ha magasabb légrétegekben történik ez a kicsapódás, felhő jön létre.

A dél-afrikai Namib-sivatagban a köd jelenti az életfontosságú vizet a gyászbogár számára. Ködös hajnalon a homokdűnék tetején állnak sorban a gyász- bogarak: a ködből a gyászbogár lábára és csápjára vízcseppek csapódnak le. Amikor a bogár felemeli a lábát és a csápját, a csepp a szája felé csorog. A folyékony anyagok elforralásához szükséges hőmennyiséget így számoljuk ki :

hőmennyiség = forráshő x tömeg Q = Lf x m

Vázlat írása a füzetbe, tk. 138-140.o. https://www.youtube.com/watch?v=zM3qqyKIwT4

• Előző
• Tovább