FIZIKA 8.o

A domború tükör

A domború gömbtükröt úgy képzeljük el, hogy a gömbfelületből kivágunk egy gömbsüveget, s annak külső felületét tükrözővé tesszük. A domború tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarakat széttartóan veri vissza úgy, mintha egy pontból indulnának ki. Ez a pontot szokás látszólagos gyújtópontnak ( látszólagos fókusznak ) nevezni.

A domború tükörben látott kép mindig:

• látszólagos,
• a tárggyal megegyező állású,
• kicsinyített, és
• a tükör mögött látható.

A gyakorlatban leggyakrabban használt görbült felületű tükrök a gömbtükrök. A gömbtükör egy gömbszelet, amelynek külső vagy belső felülete tükröz. A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek, ennek a gömbszelettel közös pontját optikai középpontnak (O), a gömb középpontját geometriai középpontnak (G) nevezzük. A továbbiakban gömbtükrön mindig kis görbületű gömbtükröt értünk.

Ha a tükör külső, domború fele tükröz, akkor domború tükörről beszélünk. Ha a tükör belső, homorú fele tükröz, akkor homorú tükörről beszélünk. A külső, domború fele tükröz, akkor domború tükörről beszélünk.

A domború tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarakat úgy veri vissza, hogy azok meghosszabbításai a tükör mögött egy pontban, a domború tükör fókuszpontjában metszik egymást. A fókusztávolság, a fókusznak az optikai középponttól mért távolsága, a tapasztalat szerint a gömb sugarának a fele, de a tükör mögött adódik, s ezt negatív előjellel jelezzük.

A domború tükörre az optikai tengellyel nem, de egymással párhuzamos sugarakat is úgy veri vissza, hogy a visszaverődésének meghosszabbításai egy pontban metszik egymást. Ez a pont az optikai tengelyre a fókuszban állított merőleges síkon van. Ezért nevezik ezt a síkot fókuszsíknak.

Vázlat írása a füzetbe a következő órára.

• Előző
• Tovább