Ma újabb költővel ismerkedhetsz meg a nyugatosok közül, Radnóti Miklóssal.
Olvasd el az életrajzát a tankönyvedből, majd olvasd el a Nem tudhatom című versét is (Tk.: 80.oldala és tk. 87. oldala)
Hallgasd meg a verset Reviczky Gábortól: https://www.youtube.com/watch?v=ga_ucCLMHrc
Ez a vers memoriter, tanuld meg!
Olvasd el az alábbi magyarázó részt:
Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse 1943–1944 telén keletkezett, a második világháború vészterhes időszakában. A költemény középpontjában a szülőföld szeretete áll. Az elégikus hangvételű óda a haza magasztalásán keresztül jut el a művet záró fohászig. Így témája, műfaja és szerkezete kapcsán Vörösmarty Mihály Szózatával és Kölcsey Ferenc Hymnusával rokon.
A vers szerkezete
A vers alapszerkezetét két nézőpont szembeállítása határozza meg. A lírai én közelítő, részletező szempontjának ellentéte a bombázógép pilótájának távlati, célpontokat figyelő látószöge. Ez a szembeállítás nem csupán a kijelölt nézőpontok közelségében vagy távoliságában ragadható meg. A vidék leírásához használt szavak és kifejezések stílusa is eltérő. A pilóta tájat, vidéket, térképet lát, a lírai én szülőföldet, hazát. Míg az egyik esetben a szinonimaként is használható szavak semlegességet, tárgyilagosságot fejeznek ki, addig a másik esetben személyességről, ragaszkodásról árulkodnak. Például a „pusztitandó vasút” semlegessége áll szemben a „bakterház”-nak az olvasóban is számtalan emléket idéző és így személyessé váló képével.
A költői képek szerepe
Az otthonosságot, a haza ismerősségét az emlékek felidézésével, a vidéket benépesítő állatok, tárgyak, emberek halmozásával teremti meg a szöveg. A közelítő és részletező nézőponthoz kapcsolhatók a költői képek is: a megszemélyesítések (pl. „lábamhoz térdepel / egy-egy bokor”), a hasonlatok (pl. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”) és a „házfalakon csorgó vöröslő fájdalom” metaforája.
A költemény lezárásában a lírai én az egész közösség nevében hívja fel a figyelmet az elkövetett bűnökre. A többes szám itt a nemzettel, a közösséggel való azonosulást jelenti. A zárósor fohászában a lírai én az egész haza nevében fejezi ki a jövőbe vetett hitet és reményt.
Oldd meg a munkafüzeted 61. oldalát!
Oldd meg az alábbi linken található interaktív feladatot! Mit tudhatunk a nézőpontokról?
https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_8/lecke_01_013
Érdekességek, szövegrészletek feldolgozása
Havasi: https://www.youtube.com/watch?v=sGabOXZ5YJI
Szimulátor: https://www.youtube.com/watch?v=LmG7L1cAJNA
Rúzsa Magdi : https://www.youtube.com/watch?v=eQ-6po27AlA
Jó munkát kívánok!