Ma ellenőrizd a munkafüzeted 60. oldalán lévő feladatok megoldásait, és ismerkedj meg egy újabb Arany-verssel!

Munkafüzet, ellenőrzés (60.o.) - Szondi két apródja

1. Töltsd ki a vershez készült vázlatot! Írd be a megfelelő helyre a következő fogalmakat is!

Ali és egyik szolgájának a párbeszéde         történelmi ballada    páratlan versszakokban      páros versszakok     időmértékes  jelenről     múltat     anapesztus     keresztrím

 

Keletkezése: Nagykőrös, 1856

Témája: történelmi, Drégely ostromához (1552), a végvári harcok egyikéhez kapcsolódik

Műfaja: történelmi ballada

Szerkezete-gondolatmenete:

• 1–2. versszak: megismerjük a helyszíneket.

Fent: a drégelyi vár romjaiban áll, a vele szemközti hegyen a két apród Szondi sírjánál énekel. 

Alant: a völgyben Ali basa „győzelem-ünnepet” ül.

• 3–4. versszak: Ali és egyik szolgájának a párbeszéde (a basa a

dicsőségét kívánja Szondi apródjaival éltetni).

• 5–19. versszak: az apródok és a török követ párbeszéde.

A páratlan versszakokban az apródok beszélik el a vár ostromát.

Az apródok a múltat idézik meg, ez az egyik szólam.

A páros versszakok a török követ szövege. Először hízeleg, ígérget, később egyre türelmetlenebb. Sietteti az apródok énekét, majd dicséri

Szondit, végül elárulja igazi célját. A török a jelenről szól, ez a második szólam.

Költői kifejezőeszközök: ellentét: a két magatartásforma között (a bátor, önfeláldozó hazafiság és a zsákmányra éhes, barbár hódítók között); hasonlat: „Mint bástya, feszült meg romlott torony alján”; felsorolás: „Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs”; metafora: „Szondi két dalnoka … Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra”; felkiáltás, ismétlés: „Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!”.

Verselése: időmértékes, az első három sor közepén sormetszetet találunk. Uralkodó verslába az anapesztus.

Rím-és ritmusképlete: eltérő szótagszámúak a sorok (11-12-11-10), rímfajtája: keresztrím.

2. Írj rövid hírt a korabeli hírmondó számára az apródok magatartásáról!

Egyéni megoldás, 3-4 mondat.

 

Ha elkészültél az ellenőrzéssel, olvasd el Arany János Fülemile című művét! (Tk. 95.o.)

Hallgathatod is / Ne hagyd ki! :)  https://www.youtube.com/watch?v=-9H6YkeWtbo

Ha elolvastad, meghallgattad, oldd meg a munkafüzeted 59. oldalán található feladatokat!

Végezetül írd fel a címet és másold le a vázlatot a füzetedbe!

 

Arany János: Fülemile

 

Műfaja: elbeszélő költemény

 

Keletkezése: A vers 1854-ben keletkezett. Versei ebben a korszakban még tele vannak fájdalommal a szabadságharc bukása miatt, a szeretett barát – Petőfi – elvesztése miatt. Arany azt szerette volna bemutatni, hogy két veszekedő fél közül mindig a harmadik jár jól. A vers egy példázat: amíg a magyarok egymás között veszekednek, addig csak a bécsi udvar jár jól. Tanulság: fogjunk össze a császár ellen.

 

A megjelenítés eszköze: az irónia.

Az irónia a gúny egyik fajtája. Az ellenkezőjét mondja annak, amit igazából gondol.

Ma is kicsinyes dolgokon veszekednek az emberek. Elkeserítőnek tartja, hogy akár barát, akár rokon, mennyi ember pereskedik Magyarországon.

„A rokonság / Csupa jóság,

A testvérek / Összeférnek,

Felebarát / Mind jó barát”

 

Szerkezete:

1. Előkészítés: A Tiszaháton élt hajdanán Péter és Pál gazda

2. Bonyodalom: Leszállt egy fülemile a közös ágra

3. A cselekmény kibontakozása: Péter és Pál összevesznek

4. Tetőpont: A két gazda elment a bíróhoz

5. Megoldás: A bíró döntése

 

Jó munkát kívánok!

• Előző
• Tovább