2023.09.07.

1. óra

- Bemutatkozás

- Tanmenet megbeszélése

- Értékelés menete

- Tűz- és balesetvédelem

- Miért jó az informatikusoknak?

- Teszt kitöltése (hol találhatóak az anyagok)

TESZT

 

---

2023.09.14.

2. óra - A számítógép

Hardver: Hardver (angolul: hardware) alatt a számítógép fizikailag megfogható részeinek összességét értjük. A számítógép működéséhez alapvetően hardver és szoftver szükséges.

Szoftver: A szoftver (angol: software) alatt az elektronikus adatfeldolgozó berendezések (például számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk.

Hardver

Számítógép belső részei: Alaplap, Hangkártya, Hálózati kártya, Központi egység (processzor), Memória, Videókártya, Tápegység, Számítógép ház, Hűtő

Perifériák: Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. A felhasználók kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel.

• Kimeneti: hangfal, monitor, nyomtató, projektor, fejhallgató
• Bemeneti: billentyűzet, egér, szkenner, mikrofon, webkamera

Szoftver

Redszerszoftver: Operációs rendszer, meghajtó programok

Alkalmazói: irodai, üzleti, grafikai, biztonsági, média

Felhasználói: prezentációk, játékkészítő programok

 

Hulladékkezelés: - elektronikai hulladék

 

1. TESZT

2. TESZT

3. TESZT

VERSENY

---

203.09.21.

3.óra - Szövegszerkesztési alapok

 

 

Billentyűzet - Klaviatúra:

A billentyűzeten lévő billentyűket alapvetően 5 csoportba lehet osztani:

1. alfanumerikus billentyűkre

2. numerikus billentyűkre

3. funkcióbillentyűkre

4. vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűkre

5. jelentésmódosító billentyűkre.

 

Szövegszerkesztők:

• • - Word, Jegyzettömb, LibreOffice
  • - Szöveges filekiterjesztések: doc, docx, rtf, txt
  • - Dokumentum: Egy teljes összetartozó szövegállomány
  • - Szakasz: A dokumentum tagolása. Lehet egy vagy több bekezdés, de lehet az egész dokumentum.
  • - Szövegtükör: Margón belüli rész, amelyre írni szoktunk
  • - Margó: A dokumentum oldalának, felső, alsó és bal és jobb széle, amely a szövegtükrön (szövegtörzs) kívül esik.
  • - Formázatlan szöveg: Nyers szöveg

 

Karakterformázás:

• - Karakter: A szöveg legkisebb formai egysége a karakter. A karakterek közé soroljuk a betűket, a számjegyeket, szimbólumokat, írásjeleket és a szóközt is. Amikor a billentyűzeten leütünk egy billentyűt, akkor az annak megfelelő karakter bekerül a szövegbe.
• - Szó: A szöveg két szóköz közötti része
• - Mondat: Két mondatlezáró írásjel közötti rész
• - betűtípus, betűméret, betűszín, félkövér, dőlt, aláhúzott, ritkítás, kiskapitális, alsó index, felső index

 

Bekezdésformázás:

• - Bekezdés: Az Enter billentyű leütése új bekezdést generál. A szöveg nélküli bekezdés az „üres bekezdés”. Bekezdés nélkül nincs dokumentum.
• - bekezdés igazítása, felsorolás, számozás, behúzás csökkentése, behúzás növelése, térköz, sorköz

 

Fileműveletek:

• - mentés, mentés másként, megnyitás, új, nyomtatás

 

FELADAT 01

FELADAT 02

FELADAT 03

FELADAT 04

 

Megoldás 01     Megoldás 02     Megoldás 03     Megoldás 04

 

TESZT 01

TESZT 02

TESZT 03

TESZT 04

VERSENY 01

---

 

2023.09.28.

4. óra - Szövegszerkesztés

 

FELADAT 01

 

TESZT 01

TESZT 02

TESZT 03

TESZT 04

TESZT 05

TESZT 06

TESZT 07

TESZT 08

 

VERSENY 01

 

---

 

2023.10.05.

5. óra - Szövegszerkesztés

 

FELADAT 01

 

TESZT 01

TESZT 02

TESZT 03

TESZT 04

 

---

 

2023.10.12.

6. óra - összefoglalás, gyakorlás

 

FELADAT 01

FELADAT 02

FELADAT 03

 

TESZT 01

TESZT 02

TESZT 03

TESZT 04

TESZT 05

TESZT 06

TESZT 07

TESZT 08

TESZT 09

TESZT 10

TESZT 11

TESZT 12

TESZT 13

TESZT 14

TESZT 15

TESZT 16

 

---

 

2023.10.19.

7. óra - dolgozat, scratch

 

DOLGOZAT 01

 

 

TESZT 01

TESZT 02

TESZT 03

TESZT 04

TESZT 05

 

---

 

2023.10.26.

8. óra - Algoritmusok, scratch

 

ALGORITMUSOK

SCRATCH

 

---

2023.11.09.

9. óra - Sphero Bolt

- Sphero Edu kezelőfelületének megismerése

- Rajz a robottal (irányok, kerületszámítás, verseny)

- Mátrix használata

- Események

- Véletlenszám

- Saját program

2023.11.16.

10. óra - Sphero Bolt

• Main, back, front LED - LED
• Irány (Heading) - Heading
• Ismétlés, szenzor, operátor (Loop, Sensors, Operators) – Heading loop
• Ütközés, if true then – Ütközés
• Saját program – Folyamatábra – Blokk elemek

 

---

2023.11.23.

11. óra - Scratch útkeresés

- Porszívó kép

- Útkeresés folyamatábrája

 

Program: Audacity

HÁZI FELADAT - 2023.04.24. (Elkészítés határideje: 2023.05.08.)

- Keresd meg a felvett vers helyes szövegét az Interneten és javítsd ki annak megfelelően, a saját hangodat!

( Letöltéshez kattints a letölteni kívánt elemre. Ezutan megnyílik új ablakban. Jobb klikk a lejátszó sávra és ott kiválasztod "Hang mentése más néven ..." )

( FELVÉTEL 1 LETÖLTÉSE )

( FELVÉTEL 2 LETÖLTÉSE )

( FELVÉTEL 3 LETÖLTÉSE )

( FELVÉTEL 4 LETÖLTÉSE )

( FELVÉTEL 5 LETÖLTÉSE )

( FELVÉTEL 6 LETÖLTÉSE )

- Keverd alá a mellékelt hangulatkeltő zene általad kiválasztott részét! ( ALÁFESTŐ ZENE LETÖLTÉSE )

- Alkalmazd a kész anyag elejére a felkeverés, a végére a lekeverés hatást

- Küld el e-mail-ben ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) , vagy hozd el pendrive-on május 8 -ig.

2023.05.08. - Médiaismeret óra

- Vers letöltése

2023.05.15.

- Válassz egy általad kedvelt zenét a Youtube-ról és töltsd le a tanult programmal.

- Töltsd le a verset: Juhász Gyula: Szerelem

- Töltsd le az aláfestő zenét: ( ALÁFESTŐ ZENE LETÖLTÉSE )

- Készítsd el az audió anyagot a tanult dolgok és a táblán lévő leírás segítségével!

AUDIO

Volume: Hangerő (fizika). A latin volumen szóból. A hangerő egy hangrendszer dB kimenete. Lényegében ez a hangszórókból kijövő zene szintje. Lényegében a hangerő azt jelenti, hogy milyen hangosnak érzékelünk valamit.

Gain: Bemeneti érzékenység. A gain a rendszerbe jutó hangszint, míg a hangerő a rendszerből kilépő szint. A Gain lehetővé teszi számunkra, hogy módosítsuk egy hang vagy hangszer hangját azáltal, hogy meghajtjuk azt az áramkört, amelybe belép, míg a hangerőszabályzó lehetővé teszi, hogy a hangszín megváltoztatása nélkül állítsuk be a hang teljes hangerejét.

Panorámázás: A panorámázás egy hangjel ( monó vagy sztereó) elosztása egy új sztereó vagy többcsatornás hangtérbe, amelyet a panorámázási beállítás határozz meg.

Audio fader: Egy hangkeverőn található vezérlőtípus, amely beállítja az audiojel hangerejét. Általában egy csúszó karból vagy gombból áll, amely felfelé vagy lefelé mozgatható a hangerő növelése vagy csökkentése érdekében. Az audio faderek az audiokeverők elengedhetetlen részét képezik, mivel lehetővé teszik az egyes hangcsatornák hangerejének és a teljes keverés szabályozását.

Monó: Egy csatornás rendszer. Nem ad térélményt, hordozható rendszerekben (zseb-, táskarádiók), vagy háttér zene hallgatáshoz megfelelő. A mono vagy többnyire egyszólamú hangvisszaadás a hang reprodukálása egy csatornán keresztül. Általában csak egy mikrofont és egy hangszórót használ. Fejhallgatók és sok hangszóró használata esetén a csatornák egyetlen jelből származnak.

Sztereó: Kétcsatornás, két hangszórós rendszer. Olyan érzetet kelt (megfelelő beállítások esetén), mintha a színpad előtt hallgatnánk a zenét. Ez azonban csak egy pontban (vagy fülhallgatóval) élvezhető. A sztereó vagy sztereofonikus hang a két vagy több forrásból származó hang, és általában egymástól el vannak választva úgy, hogy a hangot oly módon reprodukálja, hogy ennek az illúziónak van a hang egy adott irányból származik, és milyen messze vagy közel van.

Compressor(kompresszor): A kompresszorok olyan eszközök, amelyeknek az a dolga, hogyha a bejövő hang erőssége meghalad egy bizonyos szintet, akkor az eszköz erősítése visszaszabályoz, így a hangerő nem megy egy előre beállított szint fölé, ha pedig halkabb a bejövő jel, akkor azt felerősíti. Ezt úgy éri el, hogy a bemenő átlagos jelszintet figyeli az elektronika és ha halkabb a szintnél, akkor növeli az erősítést, ha pedig megközelíti vagy átlépi a megadott szintet, akkor az erősítést csökkenti. Ez összességében azt jelenti, hogy a hangszer hangja kisimult limitált lesz. Nem lesz a szó hagyományos értelmében torz, hiszen a limitált hang nem lesz felharmonikusokban gazdagabb, de kissé megváltozik a jellege. Általában a magas hangok aránya csökken és a mélyek aránya nő.

Frekvencia: A frekvencia egy hang másodpercenkénti ciklusát adja meg, ezt nevezzük Hertz-nek (Hz). A legmélyebb hang a zongorán 27Hz, a legmagasabb hang, amit még hallunk nagyjából 20 kHz.

Sokan használnak skálákat a frekvenciatartomány felosztására, hogy érthetőbb legyen:

20-60Hz a szub-basszus, ami a kövér mély hangokért felel elsődlegesen. Itt van a lábdob legnagyobb csúcsa is az esetek többségében. Túl sok és puffogós, zavaró lesz.
60-150Hz a basszus, ami a dobnál az igazi ütést adja, beleértve a lábdobot és a pergőt, de a gitár is sokszor hagyja lenyomatát ebben a sávban. Ha túl sok van belőle, akkor ködös lesz a zene, a szeparációt nagyon könnyen elronthatja.
150Hz-1kHz: Alsó-közép tartomány: fontos a meleg hangzás érdekében, de ezzel szintén óvatosan kell bánni –
500Hz-1kHz között az  énekhang mély momentumai vannak, de ha túl sok van belőle, doboz hangzást ad.
1-3kHz a felső közép tartomány: a fülünk számára az egyik legérzékenyebb terület, ez adja meg a tisztaságot, harapást.
3-12kHz A nyitott, levegős hangzásért felel – ha túlzásba visszük, akkor harsány lesz a zene, bántó a fülnek.
Ezek felett a cinek és igazán magas hangok találhatóak. Ez ad csillogást a zenének, megfűszerezi és “összeragasztja” azt. Túl sok belőle és erőltetett, zavaróan mű lesz a zene.

Hangeszközök csatlakozói
Egy átlagos hangkeverőn találhatunk legalább 3 féle csatlakozót (XLR, RCA, 6,35mm jack), ezt még kiegészíthetjük
néhány gyakran előforduló típussal.
Az XLR csatlakozó eredeti gyártója a Canon, így ezen a néven is ismerik. Dugó és aljzat kivitelben, 3, 4 és 5
pólusú változatai léteznek. Bekötése többféle lehet, hiszen mikrofon csatlakozó kábelnél, hangszóró kábelnél is
használjuk, ráadásul alkalmanként tápfeszültség is mehet rajta. Szimmetrikus és aszimmetrikus bekötése is
előfordulhat, így ne csodálkozzunk, hogy egy adott kábeltípus nem jó mindenhová. Igen stabil érintkezést biztosít
és csatlakozás után arretál, tehát a szétcsúszás ellen védett. Keverők, mikrofonok, kamerák, asztali
stúdióberendezések leggyakrabban használt, legprofibb csatlakozója.

RCA csatlakozót szinte minden amatőr készüléken találunk, hang - és videoátvitelre egyaránt használjuk, de az
ún. broadcast (professzionális) technikában is jelen van. Nem téveszthető el a kábel bekötése, hiszen a belső rúd
a melegpont, a külső henger az árnyékolás, a színjelölések pedig további tájékoztatást adnak. Hangcsatlakozás
esetén a fehér és a piros színjelölésű a bal és a jobb csatorna. A sárga jelű a kompozit videokábeljelhez tartozik.

A jack csatlakozókat eredetileg a telefontechnika számára fejlesztették ki több mint 100 évvel ezelőtt. Fajtái átmérő
szerint: 2,5 mm-es, 3,5 mm-es, 6,35 mm-es. A berendezéseken az aljzat, a kábeleken a dugó található.
Hangtechnikában mono és sztereo kivitelben is találkozhatunk velük, aszimmetrikus és szimmetrikus bekötéssel.
A fejhallgatók leggyakoribb csatlakozója.

Többpólusú kivitelük a videotechnikában a kiskamerák kimenőjelét továbbítja, más esetekben kombinált fejhallgató-
mikrofon csatlakozóként is ismert.
Az S/PDIF (Sony/ Philips Digital Interface Format) koaxiális kábelen RCA csatlakozóval teszi lehetővé az audio
jelfolyam továbbítását, vagy optikai kábelen Toslink csatlakozó használatával vezethetjük a digitális hangjelet.514
2.19-es ábra S/PDIF csatlakozás RCA és Toslink aljzattal
Az USB, mini USB csatlakozó jellemzően a digitális diktafonok ki-és bemeneti csatlakozója, így a hangfile-t
közvetlenül át tudjuk emelni a számítógépre, szerkesztő programba.
A Fire Wire kábel (IEEE1394) a kamerák kimeneti csatlakozójaként terjedt el, szintén továbbít hangot (és videot).
A csatlakozó fajtáit, jellemzőit a videotechnika eszközei fejezetben mutatjuk be. Mivel ez a csatlakozó többnyire
nem kapcsolható a hangkeverő pulthoz az anyag beírása során a hangjel közvetlenül kerül a számítógépre
beavatkozási lehetőségek, jelszint állítás nélkül. Ezért fokozottan kell ügyelni a felvételnél a hangszintre, hiszen
túlvezérlés esetén már nem javítható, így adatvesztés, torzítás következik be.

Creative Commons licenc: A Creativ Commons egy közhasznú társaság, amely különböző licenc-szerződéseket kínál, amelyekkel a szerzők munkáik felhasználási jogait biztosítják a nyilvánosság számára. A licencszerződések az interneten szabadon hozzáférhetők és kompatibilisek a különböző webes alkalmazásokkal. Elég igényesek ahhoz, hogy a bíróságon elismerjék őket, de elég egyszerűek ahhoz, hogy a jogi laikusok is megértsék. Az engedélyezés különböző szintjei mellett, amelyek alig különböznek a jogikikötésektől, léteznek olyan licencek is, amelyek a Copyright jogokról teljes mértékben lemondanak.

 

Gyermekeknek

-----------------------------------------------------------------------

Szorzótábla

Matematika

Matematikai feladatok

www.okosdoboz.hu

www.gyakorolj.hu

 

 

Pedagógusoknak

--------------------------------------------------------------------------

Digitális Oktatási Munkarend Anyagok

Feladatgyűjtemény az anyanyelvi gondolkodás fejlesztésére

Youtube csatorna (vegyes)

Videótanár

Zanza TV

IKT-ESZKÖZÖK ÉS ALKALMAZÁSOK DIGITÁLIS, E-LEARNING OKTATÁSHOZ (linkgyűjtemény)

Német tanításhoz online anyagok

www.pedagogusvilag.hu

www.szulovilag.hu

Angol

Földrajz

Földrajz 2.

Tantaki(ingyenessé téve)

Ének-zene

Biológia

Távoktatási eszközök (linkgyűjtemény)

Beszédmester

Fejlesztelek

Facebook csoport (Online otthonoktatás)

Matematika (geogebra)

MatekMindenkinek

TanuljKönnyen (matematika)

Történelem, biológia, földrajz, angol, irodalom

Judit néni gyűjteménye (alsó tagozat)

https://www.mozaweb.hu/mozabook

http://apaczai.tudastar.com/

Tankönyvek

Programgyűjtemény

https://tudasbazis.ekreta.hu/

Tempus Közalapítvány

VIRTUÁLIS OSZTÁLYTERMEK, SEGÉDANYAGOK AJÁNLÁSA (hatalmas linkgyűjtemény)

Vizuális múzeumi túrák

Vizuális múzeum túrák II.

Vizuális múzeum túrák III.

Hangoskönyvek

Matematika 1-2. (most ingyenes)

Online tesióra a DVSC kéziseivel

Zseni leszek (matematika 1-8. + középiskola)

Matematika feladatok

Ének-zene 7.osztály

Zsebtanár (matematika)

Segítünk tanulni (linkgyüjtő honlap)

Magyar 5-9.

Alsó tagozatos tanárok részére ajánljuk:

• Ügyesedni képességfejlesztő szoftverek - tanulói és tanári használatra: 
  Magas minőségű és változatos interaktív fejlesztő játékok gyakorláshoz, ismétléshez, alap- és részképesség-fejlesztéshez. Tantárgyi kapcsolódás: matematika, magyar és környezetismeret.
  Regisztráció: https://forms.gle/EzBrPmTGYRd2XECN8
  Weboldal: https://www.ugyesedni.hu

• 2 Simple oktatási keretrendszer- Brit jógyakorlat magyar változata egyéni tanulási utak kijelölésével: 
  Motiváló oktatási szoftver általános iskolások számára. Az oktatási weboldal segítségével nyomon tudja követni diákjai munkáját.
  Regisztráció: https://forms.gle/FcifK3D8gjppzrUw8

 

Felső tagozatos tanárok részére ajánljuk:  

 

• Természettudományos oktatási platform - Újgenerációs  tananyagok: 
  Egységes felépítésű tananyagok tanári felhasználásra, tantárgyanként 10 témakörrel érintőképernyőhöz, interaktív táblához és tabletekhez. Tantágyak: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz.
  Regisztráció: https://forms.gle/kAF3znUUCMkNVrZy8
  Weboldal: https://ujgeneracio.idoctum.hu

Programok

------------------------------------------------------------------------------------

Google Classroom (oktató anyag) (oktató anyag 2.)

Google Ürlap (videós bemutató)

Google űrlap (videós bemutató) :https://sulihalo.hu/ajanlo/hogyan-irassunk-online-dolgozatot-video/Microsoft WhiteBoard

www.learningapps.hu

Microsoft Office365

Redmenta

Edmodo

Discord

KRÉTA OpenBoard

Kahoot használata: https://www.youtube.com/watchv=zr517LE7aUo&feature=youtu.be&fbclid=IwAR0GExcCcuwxIXs5fJ7APrTC2VSXY4IuWB0rOccZkp8MQtHxzbFnAErpoqs

Arkiel (matek, most ingyenes): https://akriel.io/hu-HU/?fbclid=IwAR06Me0TuhIwUvdl18-RFv1naaeEy9cxt3LFo19msWSbcFsZhxtIj0y2gs4

EdPuzzle: https://www.youtube.com/watch?v=5t1MgbShWR0&fbclid=IwAR0OrxD7aSw04LsHXlaFPzwFPI_WRVghfdI1jOZ5j6w2fZDmit3ME8iyAns

OpenBoard: https://openboard.ch/download.en.html?fbclid=IwAR0uvz9lgDiPC4y6EBXHqnIZoG1dSUA92691DfWG5FzRakxmZ1bCIGFqjKM

Linkgyűjtemény: https://docs.google.com/spreadsheets/d/18isUq_TSEw-7qZu-RHhFv_uOLmPG6UJ14fvzFB2_w28/edit?fbclid=IwAR1pAyOIu1r9RnIDngjzX7rzx2f08LYa84dsAaLj1YG7GG6qrlf7bJ-r3qg#gid=0

------------------

A MEZŐKERESZTESI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK munkaterve

2023/2024

 

Készítette: Kerekesné Perhács Judit

SZM elnök

A munkaterv meghatározza az adott tanévre a szülői munkaközösség számára megfogalmazott feladatokat, s biztosítja a kitűzött célok tervszerű megvalósítását. A munkatervben megfogalmazottokat, javaslatokat a szülői munkaközösség tagjai hagyják jóvá.

A munkaterv az iskola, valamint a diákönkormányzat éves munkaterve alapján, fő célkitűzéseit figyelembe véve került összeállításra.

• A Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskolába járó tanulók szülei a szülők jogainak érvényesítése illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget (SZMK) hoztak létre.

• A szülői munkaközösségnek tagja lehet az iskola minden osztályából három szülő, aki a szülői munkaközösség tevékenységében az osztály vagy az egész iskola szintjén bekapcsolódik.

• A szülői munkaközösség jogosult az iskola valamennyi szülőjének képviseletében eljárni, mivel az iskolai szülői munkaközösség választmányát a szülők többsége választotta meg.

Az SZMK célja

• Támogatja az iskolában folyó oktató-nevelő munkát.

• Vállalja és ellátja az iskola szülői és tanulói közösségének érdekképviseletét.

• Segíti az iskolai tanórán kívüli rendezvények lebonyolítását

Az SZMK feladatai

• Stratégiai partnerként részt vesz az iskola éves oktatási-nevelési tervének felépítésében az iskola vezetésével kialakított gyakorlatnak megfelelően.

• Kapcsolatot tart iskolán belül az iskola vezetésével, tantestületével, az osztályok szülői közösségeivel.

• Képviseli az iskola szülői közösségét az iskolán kívüli egyéb szervezetek felé.
• Képviseletet biztosít, az Intézményi Tanácsban.

• Segíti az iskola által szervezett programok megvalósítását.

• Saját tematikus projekteket kezdeményez, támogat és megvalósít az iskolával egyeztetve.

• Felhívja a szülők figyelmét jogaikra és kötelességeikre, valamint segíti azok érvényre juttatását.
• Együttműködik az Iskolai Alapítvánnyal

 

 

 

Az SZMK felépítése

• Az iskola szülői közösségét az iskolába járó tanulók szülei alkotják.

• Az iskola szülői közössége az egyes osztályok szülői közösségeiből épül fel.

• Az SZMK tagjai az osztályok szülői közössége által megválasztott képviselők. Az osztályok szülői közössége évente 3 képviselőt választ.

• Az SZMK – tagok választják meg maguk közül az SZMK vezetőségét az elnököt és két helyettesét, akik képviselik a szülőket.
• Az SZMK-tagok 2 főt delegálnak az Intézményi Tanácsba.

 

Az SZMK működése

Az SZMK üléseit évente minimum háromszor az iskolai tanév rendjének megfelelően (szeptember-január-június), másrészt a felmerült igények szerint tartja. Az ülések nyilvánosak az iskolai szülői közösség tagjai számára.

Dönt ,

• a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról

• működési rendjének, munkaprogramjának megállapításáról

• a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról.

• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

Véleményező jogkört gyakorol:

• a munkaterv meghatározásában

• a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (tanórán kívüli és szünidei foglalkozások formái és rendje)
• tanórán kívüli iskolai programok kialakításában

• iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, neve megállapításának, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatos fenntartói kezdeményezéseket, valamint az iskola vezetőjének megbízását és annak visszavonását.

Az iskolai szülői szervezet eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése és szülői kötelességek teljesítése érdekében.

 

 

 

Az SZMK információs rendszere

Az információk átadásának módja az SZMK-n belül:

• E-mail, közösségi fórum, levél

• Telefonos sürgősségi értesítés

• Személyes tájékoztatás (SzMK értekezlet)

Az SZMK – n belül információátadás alapja a SZMK kapcsolattartási lista. Az SZMK kapcsolattartási listában az adatok kezelése meghatározott célnak megfelelően, elsősorban a képviseleti munkával kapcsolatos információi közlése céljából történik. Az SZMK kapcsolattartási lista a jelen munkatervben meghatározott körön kívüli célra nem használható, illetve nem adható át.

 

 

TERVEZETT PROGRAMOK

a 2023/2024-as tanévre

SZEPTEMBER

• Alakuló ülés

• Vezetőség megválasztása

• Az éves munkaterv összeállítása, programjavaslatok

OKTÓBER

• Papírgyűjtés

• Jótékonysági Bál
•  SZMK ülés
• munkaterv elfogadása

NOVEMBER

• intézményi tájékoztatás

• alapítványi tájékoztatás

JANUÁR

• SZMK ülés

• Farsang előkészítése

• Első félév értékelése, meglátások, vélemények, javaslatok átadása az Intézmény vezetőségének

FEBRUÁR

• Farsang

ÁPRILIS

• Papírgyűjtés

• Digitális Témahét (április 8–12.)
• Fenntarthatósági témahét (04.22.-26.)

MÁJUS

• Gyermeknap (május 31.)

• Diákönkormányzati nap (május 31.)

JÚNIUS

• SZMK ülés

• Éves munka értékelése

A munkaterv az iskola, valamint a diákönkormányzat éves munkaterve alapján, fő célkitűzéseit figyelembe véve került összeállításra. A programtervet a szülői szervezet tagjai megismerték és elfogadták.

Mezőkeresztes, 2023. október 1.

 

Intézményi tanács munkaprogramja - 2023/2024. tanév (PDF)

Intézményi tanács ügyrendje - 2023/2024. tanév (PDF)

 

Jogszabályi alapja: a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló

törvény végrehajtásáról 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista:

A felvételi lehetőségről szóló tájékoztató

A Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola beiskolázási körzete jelenleg: Mezőnyárád, Mezőkeresztes, Csincse települések.

Beiskolázás során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24.§ és 25.§ alapján járunk el.

A fenntartó által engedélyezett osztályok csoportok száma a 2023/2024-ess tanévben

A nemzeti köznevelésiről szóló 2011. évi CXC. törvény 83.§ (2) bekezdésének d.) pontja értelmében a 2023/2024. tanévben intézményünkben az indítható osztályok számát a Fenntartó az alábbiak szerint határozta meg.

Képzés jellege	Évfolyam	2023/2024. tanévben indítható osztályok
általános iskolai oktatás	osztály	2
	osztály	1
	osztály	2
	osztály	1
	osztály	2
	osztály	1
	osztály	1
	osztály	1
	egész napos iskola	1
	napközis csoport	4
	tanulószoba	2

Képesség szerinti csoportbontás: idegen nyelv (angol), magyar nyelv, irodalom, matematika, a tanterem befogadóképessége miatt digitális kultúra tantárgyakból

Csoportbontáskor a csoportok létszáma minimum 14 fő.

Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók száma

(2023. szeptember 1-jén)

Osztály	Létszám (fő)
1.a	16
1.b	19
2.a	25
3.a	22
3.b	21
4.a	17
5.a	15
5.b	16
6.a	30
7.a	22
8.a	25
Tech.oszt.	2
Összes:	228+2

A beiratkozásra meghatározott idő

Az Nkt. 50. § (7) bekezdése és a 30/2023.(VIII.22) BM rendelet alapján az iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2024. április 18–19-én kell beíratni.

A beiratkozás történhet elektronikus úton a Kréta rendszerben illetve személyesen.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

- a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás, mely lehet:

sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye

- nyilatkozat a közös szülői felügyeleti jog gyakorlására

- nyilatkozat életvitelszerű lakcímről

- a diákigazolvány igényléséhez adatlap

Fenntartói ellenőrzés, ÁSZ ellenőrzés, egyéb ellenőrzések nyilvános megállapításai

Fenntartói és ÁSZ ellenőrzés intézményünkben nem volt.

A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje

Tanulók számára szorgalmi időben, munkanapokon: 7⁰⁰ órától 18⁰⁰ óráig.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanulók szervezett programokon tanári, edzői felügyelettel, ettől eltérő időpontban is részt vehetnek a foglalkozásokon. Akinek a munkarendje ettől eltérő a munkaköri leírásában megfogalmazottak szerint tartózkodhat az intézményben.

A tanulók számára a délutáni foglalkozások befejezésétől 18 óráig a szülő egyéni kérésére nevelői felügyeletet biztosítunk. A tanítási idő befejezése után az épület helyiségeiben tanuló csak szervezett formában tartózkodhat. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke - távollétében az igazgató - engedélyével hagyhatja el az iskolát.

Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

Hivatalos ügyek intézése: hétfőtől-péntekig 8⁰⁰-15⁰⁰ óráig.

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

Az Oktatási Hivatal intézményünkben 2023. február 9-én bonyolított le külső szakmai ellenőrzést. A szakértői bizottság az alábbi megállapításokat tette.

Összegző értékelés- 97%

1. Pedagógiai folyamatok                                                                         97,14%

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

teljesül

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény vezetése készíti el a munkaközösségek és a nevelőtestület bevonásával a stratégiai dokumentumokat. (PP, beszámolók, interjúk)

1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

teljesül

A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP) Intézményvezető és az intézmény figyelemmel kíséri a mérési adatokat, eredményeket, felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.(beszámolók)

1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

teljesül

Az intézmény figyelembe veszi a partneri visszajelzéseket. Lehetőséget biztosít, és nyitott a dolgozói innovatív elképzeléseknek, a nevelőtestület, fenntartó, szülők részéről jövő kezdeményezések kibontakoztatására, a pedagógiai munka tervezésekor. Értekezletek során lehetőséget biztosít ezen elképzelések bemutatására, kibontakoztatására.(Vezetői önértékelés, interjúk).

1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

teljesül

Jó munkakapcsolatot alakított ki az intézményvezetés a fenntartó vezetőivel. Az intézmény kéréseit, szükségleteit igyekszik kielégíteni, teljesíteni a fenntartó (pénzügyi, idő-és emberi erőforrás felhasználása), az intézményvezetés pedig kimagasló munkát végez a tájékoztatási kötelezettség, a beszámolási kötelezettség, a kapcsolattartás területén. (vezetői interjú).

1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

teljesül

Az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet figyelembe vették a pedagógiai program legutóbbi átdolgozásánál. (pedagógiai program, önértékelés dokumentumai) Rendszeresen nyomon követik a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoznak ki. (PP, Munkaterv, beszámolók)

1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

teljesül

Az éves munkaterv kiemelt nevelési-oktatási céljait, szükséges fejlesztéseit infrastruktúrában, az előző tanév vezetői, illetve munkaközösségi értékeléseihez igazodva határozza meg az intézményvezető. Figyelembe veszik a stratégiai terveket, a vezetői programot, melyet a fenntartó elfogadott és támogat. ( vezetői interjú, SZMSZ, Éves munkatervek alapján (Dokumentumelemzés)

1.1.7. A környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiai programban megfogalmazott céljai megjelennek az intézmény éves tervezésében is.

teljesül

Az intézmény projektnapokat szervez, részt vesz a fenntarthatósági témahét programjaiban. Szemétgyűjtést szervez, az energiatakarékosságra nevelik a gyermekeket. (beszámolók, vezetői interjú) ÖKO iskola program is működik az intézményben.

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.1. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

teljesül

Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában van ezek következményével és s dokumentumaikat ezzel összhangban készítik. (Pedagógiai Program, Egymást követő két tanév beszámolója, intézményi önértékelés értékelő lapjai, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú,)

1.2.2. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

teljesül

Az operatív tervek megvalósítása során minden tanévben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. pl. az egészségfejlesztési program, a környezetvédelem, ünnepek, hagyományok ápolása. (Dokumentumelemzés).

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.1. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

teljesül

Az éves munkát meghatározó dokumentumokban az intézmény sajátos jellemzői, céljai, lehetőségei, elvárásai minden esetben megjelennek. A munkatervek meghatározzák a pedagógiai feladatokat, a konkrét tevékenységeket is.

1.3.2. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

teljesül

Az éves munkatervben rögzített tevékenységek, események felelősei a pedagógusok, illetve teljes munkaközösség is felelősként szerepel egy-egy feladat megoldására. (pedagógus kérdőív). A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek. (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai).

1.3.3. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

teljesül

Az intézményi dokumentumokban részletesen szabályozzák a nevelési-oktatási célokat, az értékelés módjait, gyakoriságát. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, az idegen nyelvi oktatásra,a tanulók sokoldalú, komplex, egyénre szabott fejlesztése is. A PP-ban és a beszámolókban nyomon követhetők a tehetséggondozás eredményei. (Dokumentumelemzés).

1.3.4. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

teljesül

A sport, az énekkar és a családinap, gyereknap, Kossuth-nap szervezése kiemelkedő a személyiség és közösségfejlesztés területén. A szülők képesek segítséget nyújtani a nevelésben. A tehetséggondozás, az esélyegyenlőség biztosítására, a pozitív értékelésre, a dicséretekre, a motiválásra támaszkodik az intézmény. (pedagógus interjú). A szülőként megfelelő visszajelzést kapnak a gyermekek előrehaladásáról.( szülői kérdőív, szülői interjú)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.1. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

teljesül

A beszámolók szempontjai illeszkednek a stratégiai célok alapján meghatározott éves tervek célkitűzéseihez. A beszámolókban konkrétumok fogalmazódnak meg, a célok, feladatok teljesülésének értékelése, elemzése történik meg.

1.4.2. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

teljesül

Az aktuális tanév feladatainak meghatározása az előző tanév tapasztalataira, eredményeire épül. Az intézményvezető az előző tanév értékelésében a következő tanévre előrevetített kiemelt nevelési, oktatási, oktatásszervezési célokat, fejlesztést határoz meg a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetés szerint. A munkaközösségek saját területeikre adaptálják a megfogalmazott célokat. (beszámolók, vezetői interjú)

1.4.3. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

teljesül

Az értékelés a célokhoz rendelt célértékek alapján történik, amelyek kapcsolódnak az intézményi önértékelési rendszerhez. (Dokumentumelemzés, vezetői interjú).

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.1. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

teljesül

Mind a hosszú-, mind a rövidtávú tervezésbe bevonja a vezetőség a munkaközösség-vezetőket, s rajtuk keresztül a munkaközösségeket, valamint a nevelőtestület megkérdezése nélkül nem születik fontos döntés. Ideértve a beiskolázást, továbbtanulást és különböző projekteket. Az alapdokumentumok (Házirend, a Pedagógiai Program) módosításai és az éves munkaterv, a versenynaptár elkészítése is a tantestület jogköre.

1.5.2. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

teljesül

A pedagógusok az éves munkaterv alapján végzik feladatukat, amennyiben változtatásra van szükség, a vezetőség az okokat ismerteti a tantestülettel, s végrehajtják a szükséges módosításokat. A beszámolókból kiderül, hogy a pedagógiai munka a tervek alapján folyik, az ettől való eltérést, például covid járvány miatti intézkedések, indokoltak voltak. (Vezetői interjú, beszámolók).

1.5.3. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

teljesül

A tanmenetek a jogszabályoknak és az iskola előírásainak megfelelően készülnek, az e-naplót naprakészen vezetik. A tanulói füzetek, rajzok, egyéb produktumok alátámasztják a folyamatos pedagógiai munkát. (e-napló, tanmenetek, tanulói füzetek)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.1. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

teljesül

A belső ellenőrzés formái (óralátogatások, önértékelés), szempontjai (például magatartás), felelősei (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők), határidői (havi megjelölésben) az éves munkatervekben megtalálhatók. (Dokumentumelemzés) Intézményben kialakították a belső önértékelés feltételeit. Az intézkedési tervet az intézményi sajátosságok figyelembe vételével fejlesztették ki. A terv megvalósulását figyelemmel kísérik, a vezetőség segíti a BECS munkáját.

1.6.2. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

teljesül

A munkatervben meghatározottak szerint, éves terv alapján történik. A középvezetői szint rendszeresen jár órát látogatni, melynek tapasztalatait megbeszéljük. Az intézményvezető a nevelő-oktató munka mellett ellenőrzi a tanügyhöz kapcsolódó dokumentumokat, a gazdálkodással kapcsolatos megvalósulást és dokumentumokat. (vezetői interjú).

1.6.3. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

inkább teljesül

A munkatervben meghatározott feladatokat eredményességét, hatékonyságát, munkaközösségi értekezleteken megbeszélik, elemzik, fejlesztési területeket dolgoznak ki. (pedagógus interjú)

1.6.4. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

teljesül

Az intézményben a tanulási eredményeket több területen figyelemmel kísérik, értékelik: tanulmányi átlagok tantárgyanként, évfolyamonként, tanulónként, kompetenciamérések eredménye, NETFIT mérés, DIFER követő mérés, idegen nyelvi mérés eredménye. Ezeket az eredményeket a félévi és év végi értekezleteken a nevelőtestület közösen áttekinti, elemezi, értékeli. (éves beszámolók, pedagógus interjú).

1.6.5. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

teljesül

Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. A megvalósítás során figyelembe veszik a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni képesek. (PP, Beszámolók)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.1. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

teljesül

A munkafolyamatok tervezésénél meghallgatják és figyelembe veszik a egymás véleményét. Az intézményben hatékony önértékelő-rendszert működtetnek. Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (Önértékelési dokumentumok)

1.7.2. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

teljesül

A helyszíni dokumentumelemzés során az önértékelést szabályozó dokumentumok áttekintése alapján elmondható, hogy az ötéves és az éves önértékelési tervek alapos, átgondolt intézményvezetői munkáról tanúskodnak. Az intézményvezető a nevelőtestület véleményének meghallgatása, figyelembevétele alapján készítette el a terveket, melyeknek a végrehajtása folyamatban van. A dokumentáció igényes, tartalmában igazodik a helyi sajátosságokhoz. (Dokumentumelemzés, interjúk).

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.1. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

teljesül

Az intézményben a tanulói képességek vizsgálata több módon történik. Az országos kompetencia mérések, a belső mérések, DIFER, NETFIT eredményeit elemzik. A kapott értékeket beépítik a fejlesztési folyamatokba. A tanulói eredmények mérésére egységes mérőeszközöket használnak a formatív és szummatív értékeléshez (pedagógus interjú).

1.8.2. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

teljesül

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. PP- Helyi tanterve rögzíti. (Dokumentumelemzés).

1.8.3. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

teljesül

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait a tanulókkal első tanórán, a szülőkkel első szülői értekezleten valamint a nyilvános pedagógiai programból ismerhetik meg. (szülői, pedagógus interjú)

1.8.4. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

inkább teljesül

A szaktanárok a tanulói teljesítményeket (pl. témazárók eredménye) dokumentálják, bemeneti és kimeneti méréseket végeznek, nyomon követik a tanulók önmagukhoz képest is bekövetkező fejlődését. A matematikai és szövegértési idegennyelvi kompetenciák fejlődésére kiemelt hangsúlyt fektetnek. (pedagógus interjú).

1.8.5. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

teljesül

A szülők értesítése leszabályozott. A pedagógiai program és a Helyi Tanterv tartalmazza, hogyan és milyen időközönként kell a szülőket tájékoztatni a tanulók előmeneteléről. Az érdemjegyekről, a KRÉTÁN keresztül folyamatosan történik a szülők tájékoztatása. A szülői értekezletek után, a fogadóórákon személyesen tájékozódhatnak a szülők a tanulói teljesítményről. (Dokumentumelemzés, interjúk).

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.1. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

teljesül

A stratégiai és operatív dokumentumok elkészítése, felülvizsgálata, módosítása során arra törekszik az intézmény, hogy az ellenőrzések, értékelések tapasztalatai bekerüljenek az iskolai dokumentumokba. (vezetői interjú).

1.9.2. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

inkább teljesül

A mérések eredményeit nevelőtestületi szinten értelmezik, elemzik az eredményeket. Amennyiben korrekcióra van szükség a szakmai munkaközösségek döntenek a saját területükön a korrekció formáiról, elemzik a fejlődés lehetőségeit, és az operatív dokumentumokban (éves munkaterv) rögzítik a módosítás formáit és a felelősöket.

1.9.3. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

teljesül

Az intézmény támogatja, irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Gondoskodik arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak. (Dokumentumelemzés, interjúk).

1.9.4. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

teljesül

A munkaközösségi foglalkozásokon folyamatosan megismerik a nevelők a legjobb gyakorlatokat, a modern pedagógiai és kooperatív technikák legjobban alkalmazható gyakorlatait. Az új módszerek alkalmazására, az elért eredmények bemutatására, ennek követésére és alkalmazására az intézmény vezetése folyamatosan biztatja a nevelőtestületet. (vezetői interjú, pedagógusi interjú, vezetői értékelés).

Tevékenységek

1.1. A stratégiai és operatív tervezés koherenciájának megvalósulása.

kiemelkedő

1.2. Az intézményi stratégiai dokumentumok és a köznevelési célok összhangjának megvalósulása.

kiemelkedő

1.3. A stratégiai tervek megvalósulásának elősegítése a tanévekre bontott éves tervek alkalmazásával.

kiemelkedő

1.4. Az éves tervek és a beszámolók összhangjának megvalósulása.

kiemelkedő

1.5. A pedagógiai folyamatok követhetők a pedagógusok és az intézmény dokumentumaiban.

kiemelkedő

1.6. Az intézményi célok elérését támogató ellenőrzési rendszer működtetése.

megfelelő

1.7. Az intézményi önértékelési rendszer jogszabálynak megfelelő működtetése.

kiemelkedő

1.8. A pedagógiai program alapelveivel és követelményeivel összhangban álló mérési, ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése.

megfelelő

1.9. Az ellenőrzés és a mérés, értékelés eredményeinek rendszeres visszacsatolása.

megfelelő

Fejleszthető tevékenységek

Továbbra is törekedni kell az intézménynek arra, hogy az ellenőrzések, mérések, értékelések eredményei, tapasztalatai visszacsatolásra kerüljenek és bekerüljenek a tanítási-tanulási folyamatba. Kompetencia alapú oktatás erősítése.

Kiemelkedő tevékenységek

Erős közösségformálás, oktatás magas színvonala. Különös figyelem és törődés a gyerekekkel és egymással. Erős hivatástudat és összetartás a nevelőtestületben. Alsó-felső átmenet jól működik. Óvónők és tanítók együttműködése, kapcsolattartása megvalósul. A stratégiai és operatív dokumentumok összefüggenek, koherensek egymással. Az alapdokumentumok a jogszabályoknak megfelelően, a helyi sajátosságok figyelembevételével készültek el. Az intézményi dokumentumokban kiemelt szerepet kap a családias, befogadó iskolai környezet. Az intézmény biztosítja a jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézményi dokumentumok nyilvánosságát. Az információáramlás az intézményen belül két irányú, mely online és hagyományos módon is történik. Az intézmény iskolafenntartóval való együttműködése hatékony, a problémák megoldására a konstruktivitás jellemző.

 

 

 

2. Személyiség- és közösségfejlesztés                                                         97,22%

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

teljesül

Intézményben sokféle iskolai közösség működik, melyek feladatait az iskolai SZMSZ tartalmazza. A beszámolók kiterjednek a pedagógiai munka számos területére, így az osztályfőnöki területre és a diákönkormányzatra is. (beszámolók) A beszámolók kiemelten foglalkoznak az eredmények összegzésével.

2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

teljesül

Az önértékelés során keletkezett kérdőívek adatai bizonyítják az elégedettséget, továbbá igazolják a készített interjúk is. Munkaterv . Differenciált óravezetés, egyéni fejlesztés hatékonyságának növelése. SNI tanulók, BTMN tanulók és az integrációval kapcsolatos feladatok: a szegregációmentes pedagógiai környezet megteremtése, az esélyegyenlőség biztosítása. (Pedagógus interjú, kérdőívek).

2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

inkább teljesül

A Pedagógiai programban megfogalmazták, az interjúban a kérdésekre adott válaszok pedig igazolják. ( pedagógus kérdőív) Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. (nevelőtestületi interjú, beszámolók, vezetői interjú)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.1. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

teljesül

A pedagógusok módszertani tudásának megosztása megfelelő. Az interjúk alátámasztják ezt a tényt. Munkaterv kiemelt feladatai: A tehetséggondozás megvalósítása a tanítási órákon és a szabadidős tevékenység során, tanulmányi versenyeken való részvétel, ugyanakkor a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, korrepetálások szervezése a rendelkezésre álló lehetőségek szerint. A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben. (pedagógus kérdőív)

2.2.2. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

inkább teljesül

A fejlesztés eredményét megfelelő mértékben folyamatosan nyomon követik, s végrehajtják a szükséges fejlesztési korrekciókat is. Munkatervekben és beszámolókban találunk erre utalást, továbbá kiderült a vezetői és a pedagógusokkal készített interjúból is. A tanórai keretben differenciált feladatok adásával, korrepetáláson, fejlesztőfoglalkozáson, délutáni szakkörökön egyénre szabottan, az oktatási módszerek változatosságával kellően motiválják tanulóikat. (pedagógus, szülői, vezetői interjú)

2.2.3. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

teljesül

A fejlesztés megvalósulása teljes mértékben nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a csoportnaplókban. Az interjúk is ezt támasztják alá. A pedagógiai programban elsődleges szempont a tanulók személyiségének fejlesztése. Ezt minden évben hangsúlyozzák a munkatervek elkészítésekor is. Erre építik a tanulási-tanítási tevékenységet , több tanórán kívüli foglalkozást, szakköröket tartalmaz a tantárgyfelosztás, valamint a diákönkormányzat folyamatosan szervezi közösségépítő programjait. (pedprogram, munkatervek, interjú a pedagógusokkal, vezetővel és a szülőkkel) A diákkör tagjai aktívan vesznek részt az iskola közösségi munkájában. "Zöld Dök", Dök faliújság, egészséghét szervezése, lebonyolítása (Dök beszámoló)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

teljesül

Az esélyegyenlőség megteremtése a cél. Minden kiemelt figyelmet igénylő tanuló esetén a fejlesztő pedagógus is bekapcsolódik a munkába. Az intézmény is nagy hangsúlyt fektet a lemorzsolódás csökkentésében. A családlátogatást fontosnak tartják és alkalmazzák. Egyéb közösségi programokra bevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében. (szülői kérdőív, interjú, nevelőtestületi interjú)

2.3.2. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

teljesül

A tanulókat már az óvodában tett látogatásokkor megismerik. Ifjúságvédelmi felelős összefogja a szociális hátránnyal rendelkezőkkel kapcsolatos információkat, feladatokat. Szoros kapcsolatban tevékenykedik az osztályfőnökökkel. (interjú a pedagógusokkal, munkatervek, beszámolók)

2.3.3. Az intézmény támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.

teljesül

Az intézmény felzárkóztató foglalkozásokat tart. Az intézmény kapcsolatot tart fent a pedagógiai szakszolgálattal, művészeti iskolával, könyvtárral. Oktatási programok közül a hagyományos módszereket tartják jelen estben a legtámogatóbbnak, mivel osztályok összevonása miatt magasak sz osztálylétszámok. (munkatervek, interjú a pedagógusokkal és a szülőkkel)

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.1. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

teljesül

Fejlesztő pedagógussal együttműködve. A szakmai munkaközösségek munkatervében a differenciálás, a kooperatív csoportmunka, projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetencia mérések ( öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a fejlesztési terv, feladatok meghatározása a mérési eredmények dokumentumban részletesen elemzi az eredményeket és meghatározza a célokat.(PP, munkatervek, Mérési dokumentumok, interjúk)

2.4.2. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

teljesül

A pedagógusok elmondása szerint kiemelten foglalkoznak a tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulókkal is. Igénybe veszik a megfelelő szakemberek és patrnerek segítségét is munkájuk során. Nagy figyelmet fordítanak a differenciálásra, személyre szabott feladatokat és nagyobb felkészülési időt kapnak az adott tanulók. (beszámolók, interjúk)

2.4.3. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

teljesül

Nagy hangsúlyt fektetnek a különböző tanulási stratégiák megismertetésével. Könyvtárhasználat (városi könyvtár) is beépül a tanórákba. Taneszközpark bővítése, az IKT alkalmazásával életkori sajátosságok fegyelembevételével, interaktív táblák (minden tanteremben van interaktív tábla) használatával sokat segítenek a differenciálásban. (pedagógusi interjú).

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.1. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

teljesül

Pedagógiai program tartalmazza a környezeti nevelés és egészségnevelés céljait, alapelveit, feladatait – tanórákon és tanórán kívül. A munkatervben szerepel a környezetkultúra javítása, fejlesztése.(dokumentumelemzés) Az ÖKO iskola programja beépül a mindennapokba. (beszámoló)

2.5.2. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

teljesül

Sokféle délutáni sport foglalkozás segíti elő a mindennapos testnevelés mellett az egészséges életmódra nevelést. Minden tanulóban kialakul az egészséges és környezettudatos viselkedés. Rendkívül igényes, kellemes környezetben folyik az oktatás, és tanórán kívül is igényükké válik a környezettudatos viselkedés. Sportvetélkedők, közösségi programok, projektek, témahetek, egészségnevelési akciók, előadások, kulturális programok segítik a tanultak gyakorlatban történő alkalmazását. (beszámolók, interjúk)

2.5.3. Az intézményben a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy nemcsak tanórákon, hanem egyéb nem tanórai keretek között is foglalkozhassanak a fenntartható fejlődés kérdéseivel.

teljesül

A tanórán kívüli foglalkozások keretében is lehetőségük van a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozni. Figyelnek az energiatakarékosságra, a fenntarthatóságra. Projekt héten vehetnek részt, pályázatokon, táborokban bővítik ismereteiket. (Beszámolók, interjú).

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.1. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

teljesül

Teljes mértékben segíti az intézmény a közösségfejlesztési feladatok megvalósulását. A Pedagógiai programban megfogalmazottak a valóságban a szülők bevonásával is történik több esetben (családi nap, gyerek nap. Kossuth nap, faültetés stb.) A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. PP – SZMSZ – Munkatervek - Beszámolók tartalmazzák. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. (szülői interjú, dokumentumelemzés).

2.6.2. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

teljesül

A pedagógiai programban részletesen megtalálható a pedagógusok feladatköre, szakmai feladatai. Az elvárt feladatot az intézmény pedagógusai kiemelkedően teljesítik. (tematikus hetek, pályaválasztás, sportversenyek) A szülők elégedettek a pedagógusok közösségfejlesztő tevékenységeivel (szülői interjú).

2.6.3. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

teljesül

A beszámolókban is megfigyelhető az iskolai feladatok egymásra épülésének megfelelő szervezeti kultúra működése. Az osztályfőnökökkel szembeni elvárás is külön hangsúlyt kap a munkatervekben. Beszámolnak az iskolai események, azon belül a hagyományok ápolását szolgáló programok megvalósításáról. (beszámolók)

2.6.4. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

teljesül

A tantestületben az információ áramlás napra kész, megfelelő. Sokat beszélgetnek a pedagógusok egymással is az óraközi szünetekben, vagy a tanítási órák előtt és után. Az interjúk is igazolják ezeket a tényeket. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. A munkatársak számára is biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A gyors és egyszerű kommunikációt segítik, a digitális eszközök (digitális napló, honlap, e-mail), a hagyományos hirdetőtábla, de színterei az információátadásnak és cserének az értekezletek is. Az adott feladat és helyzet határozza meg célszerű kiválasztásukat.

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.1. Közösségi programokat szervez az intézmény.

teljesül

Az intézményben sokféle közösségi programot szerveznek folyamatosan. Igyekeznek a családokat, a szülőket is minél többször bevonni a közös munkába. A szülők is maximálisan elégedettek az intézmény e területen végzett munkájával. (szülői interjú) A Kossuth-nap, családi nap, karácsonyi ünnepség, farsang, kiemelkedő események az intézmény életében.

2.7.2. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

teljesül

A diákönkormányzat tagjai aktívan vesznek részt a közösségi programokban. "Zöld DÖK"új csoport alakult, energiakommandót hoztak létre. DÖK faliújságot készítenek, egészséghetet szerveznek és valósítanak meg, csokoládéadományozást szerveznek. A fenntarthatóság jegyében teremdekoráció, mese, novella, versíró versenyt és "Te szedd" akciót hirdettek. (beszámoló)

2.7.3. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

teljesül

Nagyon sok szülő vesz részt az iskolai programokban. - családinap, faültetés, gyereknap, Kossuth-nap, nyílt napok. Az iskola számíthat a szülőkre a szervezésekben is. (szülői interjú)

2.7.4. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

teljesül

Az intézményben sokféle közösségi programot szerveznek folyamatosan. Igyekeznek a családokat, a szülőket is minél többször bevonni a közös munkába. A szülők is maximálisan elégedettek az intézmény e területen végzett munkájával. (szülői interjú) Szent Gellért napi projektnap, karácsonyi ünnepség, farsang,

2.7.5. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

teljesül

Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.(szülői interjú, nevelőtestületi interjú, vezetői interjú) A szülők elégedettek, véleményük szerint gyerekeik is azok, igényeiket figyelembe veszik az iskolában. (interjú a szülőkkel)

Tevékenységek

2.1. A pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelő személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása.

kiemelkedő

2.2. A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése és nyomon követhetőségének megvalósulása.

megfelelő

2.3. A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére kidolgozott rendszer működtetése.

kiemelkedő

2.4. A pedagógiai programmal összhangban lévő önálló tanulástámogatási gyakorlat megvalósítása.

megfelelő

2.5. A pedagógiai programmal összhangban álló egészséges és környezettudatos életmódra nevelés támogatása.

kiemelkedő

2.6. A pedagógiai programban megfogalmazott közösségfejlesztési feladatokkal összhangban lévő tanulói együttműködés támogatása.

kiemelkedő

2.7. A több szinten és eredményesen szerveződő közösségépítő programok megvalósulása.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

Az önálló tanulás támogatásának még hatékonyabbá tétele a szociális hátránnyal küzdő tanulók körében. Közösségépítés, hatékony együttműködés erősítése kollégák körében. A szociális képességek fejlesztésének nyomon követhetősége.

Kiemelkedő tevékenységek

Az intézményben a tanulást támogató szervezeti kultúra épült ki. Értékőrző-és teremtő hagyományápolás, közösség fejlesztés és egészséges életmódra nevelés a mindennapi gyakorlatban magas színvonalon megvalósul. Igényes, a tanulás-tanítás folyamatát támogató iskolai környezet . A szülők elkötelezettsége az intézményi célok megvalósításában, aktív részvételük az iskolaközösség életében. Egyéb közösségi programokra bevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében: szülői munkaközösség, Hagyományápolás által a közösségi életre nevelés. Karitatív tevékenység. Közösségfejlesztés.

 

3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények           89,74%

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

teljesül

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményeit, tanév végi eredményeket, a versenyeredményeket, a továbbtanulási mutatókat, az elismeréseket, a lemorzsolódási mutatókat, a neveltségi mutatókat. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket.(PP, Mérések elemzése, interjúk)

3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

inkább teljesül

Az intézmény stratégiájának tervezésekor figyelembe vették a települési környezet, a köznevelésirányítás elvárásainak változásait. A döntésekkel a megjelenő elvárásokra és változásokra reagált az intézmény. Ez folyamatos feladat. (vezetői interjú) A szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a fenntartó által működtetett rendszerbe. A jogszabályban előírt együttműködő partnerekkel egyetértésben dolgoznak. (SZMSZ)

3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Stb.

teljesül

A dokumentumok elemzése során megállapítható, hogy az intézményben nyilvántartják az intézményi eredményeket. A kompetenciamérés eredményét 5 évre vonatkozóan, a versenyeredményeket, elismeréseket. (beszámolók) Rendszeres statisztikák készítésével ezen mérések eredménye nyilvános mind a nevelőtestület, mind a fenntartó előtt. Közös elemzésre, értékelésre kerülnek az adatok. (pedagógus, vezetői interjú)

3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

inkább teljesül

A kompetenciamérés eredményeinek elemzése alapján jónak mondható, a szövegértés fejlesztésére javaslatokat fogalmaztak meg. (vezetői interjú, beszámoló)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.1. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

teljesül

Saját és egymás tapasztalatain keresztül, valamint az esetleges külső mérések eredményességének visszajelzése által, a megfelelő következtetéseket leszűrve építik be vagy vetik el az új módszereket. Folyamatosan elemzik az iskola mérési eredményeit. (beszámolók)

3.2.2. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

teljesül

A tehetséggondozás érdekében szakköröket, tehetséggondozó, művészeti, továbbtanulásra előkészítő foglalkozásokat tartanak. (szülői interjú) Felkészítik a tanulókat regionális, megyei és országos versenyekre, ahol nagyon előkelő helyezéseket érnek el. (beszámoló, interjúk)

3.2.3. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

teljesül

Szorosan együttműködik a tantestület, törekszenek az egyenletes leterhelésre. (vezetői interjú, pedagógus interjú). Az intézményben egymás munkájára támaszkodó következetes pedagógiai munka folyik. (interjú a vezetővel, a pedagógusokkal, szülőkkel)

3.2.4. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

teljesül

A fenntartó elismerheti az intézményben dolgozók munkáját. Év lány/fiú sportolója, az Év diákja /kisdiákja elismerésben részesítik az arra érdemeseket. (vezetői interjú) Állatvédelmi Témahéten részt vevő általános iskola, Ökoiskola, A Fenntarthatósági Témahéten 3X résztvevő iskola és a Digitális Témahét 2022 4X részt vevő iskola címet kapták meg.

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.1. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

teljesül

Az intézmény vezetése, nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések megtartásával gondoskodik az információk belső nyilvánosságáról. (vezetői interjú, pedagógus interjú).

3.3.2. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

inkább teljesül

A szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok meghatározásával támogatják az eredményes nevelést, oktatást. (beszámolók, munkatervek, interjúk)

3.3.3. A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

inkább teljesül

A mérési eredményeket a tantestület nevelési értekezleten elemzi, a tapasztalatokat összeveti, a tanulságokat levonja. A mérési eredmények alapján korrekciót hajtanak végre, meghatározzák a fejlesztésre szoruló területeket. (vezetői interjú, beszámoló, munkaterv)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.1. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

teljesül

A tanulók továbbtanulását figyelemmel kísérik, kialakult rendje van, év végi beszámolókban szerepel. ( beszámolók)

3.4.2. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

teljesül

Diákjaik felkészítése a továbbtanulásra – felvételi, év végi vizsgák, pályaválasztás segítése, tudományos előadások, kirándulások szervezése (Munkaközösség munkaterve)

Tevékenységek

3.1. Az eredményességi mutatók nyilvántartása, az eredmények rendszeres elemzése és azok visszacsatolásának megvalósulása.

megfelelő

3.2. A kiemelt nevelési és oktatási célok elvárásainak megfelelő eredmények teljesülése.

kiemelkedő

3.3. A belső és külső mérési eredmények intézményi szintű közös elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása.

megfelelő

3.4. Kidolgozott és gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának követése.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

A kompetenciamérés eredményeinek szinten tartása, javítása. Intézkedések a cél elérése érdekében, egyéni segítségnyújtás, a sikertelenséggel veszélyeztetett tanulók kiszűrése, felzárkóztatása, fejlesztési terv kidolgozása. A mérési eredmények visszacsatolása legyen hatékonyabb.

Kiemelkedő tevékenységek

Az iskola egyik fontos feladata közé tartozik a tanítás-tanulás támogatása, fejlesztése. A pedagógusok nyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárások alkalmazására. Az intézményi eredmények eléréséhez a vezetőség, a nevelőtestület szakmai tudásával, nevelő-oktató munkájával, hivatástudatával járul hozzá. A tanulók tanulási útjának követése kidolgozott és rendszeresen felhasználják eredményeit. A nevelési célok megvalósítását kiemelten fontosnak tartják, következetesen végzik feladataikat ennek érdekében. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket. Mérési-értékelési módszerek jól működnek, az óralátogatások rendszere hasznos. (vezetői interjú, interjúk, szülői kérdőív, beszámolók)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció                                    100%

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

teljesül

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek munkaközösségeket alakítottak ki.(beszámolók, interjúk)

4.1.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

teljesül

A munkaközösségeknek, illetve a munkacsoportoknak van éves munkatervük, részletesen kidolgozottak ezek a dokumentumok. A célok és feladatok kijelölésénél a pedagógiai programra és az adott feladatra koncentrálnak. (munkatervek, pedagógiai program)

4.1.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

teljesül

A munkaközösség-vezetők hatás- és jogkörét az SZMSZ tartalmazza, tevékenységüket ez alapján végzik. Az iskola vezetése nagymértékben számít a munkaközösség-vezetőkre, bevonja őket minden fontos feladat megbeszélésébe, megoldásába, elvégzésébe. (interjú a vezetővel)

4.1.4. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

teljesül

A munkaközösségek célja: az intézmény pedagógiai programja, munkaterve alapján az azonos műveltségi területen működő pedagógusok minőségi és szakmai együttes, közös munkájának hatékony megvalósulása; széleskörű műveltség igényének kialakítása a diákokban és a munkaközösségek szoros együttműködése a cél érdekében. (Munkaközösségek beszámolója)

4.1.5. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

teljesül

A munkaközösségek munkájára támaszkodik az iskolavezetés. Döntések előtt kikéri véleményüket, rendszeresen egyeztetik az aktuális teendőket. Az intézményvezető a változások alkalmával személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. (interjú a vezetővel és a pedagógusokkal)

4.1.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

teljesül

A pedagógiai folyamatok megvalósulásáról, értékeléséről rendszeresen értekeznek a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési tervben foglaltak szerint részt vesznek az ellenőrzésben (szakmai munka, munkafegyelem, óralátogatás stb... (interjú a vezetővel, interjú a pedagógusokkal)

4.1.7. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

teljesül

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl - a pedagógusok szükség esetén bizonyos feladatok, problémák megoldására alkalmi munkacsoportokat alakítanak az iskolán belül, pl. az azonos évfolyamokon tanító, az azonos tárgyat tanító pedagógusok között. (interjú). A pedagógusok együttműködnek, fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens segíti a munkájukat. (vezetői beszámoló, vezetői interjú, nevelőtestületi interjú, szülői interjú)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.1. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

teljesül

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.(beszámolók, interjúk)

4.2.2. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

teljesül

Az intézményben vannak belső továbbképzések, de a vezető többet vár a jó gyakorlatok átadásában, a saját tevékenységek ismertetésére, illetve annak felismerésére, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkeznek az egyes pedagógusok és jó lenne átadni tudásukat belső és külső tudásmegosztás keretében. (vezetői interjú, munkaközösségek beszámolói)

4.2.3. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

teljesül

A munkaközösségek tevékenysége megfelelően dokumentált. Tevékenységüknek keretet adnak az alapdokumentumok. Az intézmény vezetése a munkaközösségek jól működő gyakorlatait beépíti a munkatervekbe. (vezetői, pedagógus interjú)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.1. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

teljesül

Az intézményben email, faliújság, google drive felületen áramlik az információ, de a személyes kommunikáció lehetősége is adott, hiszen igazgató asszony irodája mindig nyitva áll. Az intézmény közösségei számára a kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza, mely a tanári szobában is megtalálható. (interjúk, intézményi bejárás)

4.3.2. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

teljesül

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A szervezeten belüli információáramlást hatékonyan kialakították. A továbbképzésekről egymásnak beszámolnak a kollégák. (beszámolók, interjúk)

4.3.3. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

teljesül

Rendszeres és hatékony információáramlás jellemző. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény honlapja is informatív. A tanulókhoz és szülőkhöz a mindenkit érintő információkat az E-krétán keresztül, e-mailben, a honlapon keresztül juttatják el. (intézményi bejárás, interjúk)

4.3.4. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

teljesül

A látogatás során tapasztalható volt az elégedettség ezen a téren. A pedagógusok elmondása alátámasztja, hogy időben e-mailen megkapják a szükséges információkat, illetve az intézményben hozzáférnek a munkájukat segítő ismeretekhez. (iskola bejárása, interjú a pedagógusokkal)

4.3.5. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

teljesül

A tervezett, állandó értekezletek időpontját az éves munkaterv megjelöli. Egyéb értekezletek összehívása az aktualitásoknak megfelelően történik, célszerűségi alapon, az érdekeltek bevonásával az aktuális feladatokhoz kapcsolódóan. (vezetői, pedagógus interjú)

4.3.6. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

teljesül

Tanév közben folyamatosan értékelik az elvégzett feladatokat az értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken, kiemelten félévkor és tanév végén, így az információk eljutnak a munkatársakhoz. A vezetők óralátogatáson ellenőrzik a pedagógusok munkáját. (vezetői interjú, intézményi dokumentum elemzés)

Tevékenységek

4.1. A pedagógusok többszintű együttműködésének és szakmai munkájuk intézményi célokkal összhangban történő megvalósulása.

kiemelkedő

4.2. Rendszeres, magas színvonalú belső tudásmegosztás.

megfelelő

4.3. Folyamatos és hatékony, több csatornán működő kommunikációs rendszer működése.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

A munkatársak motiválása – további élményalapú oktatási módszerek megismerésére szakmai megújulásuk és a kiégésük elkerülése érdekében. A jó gyakorlatok, tapasztalatok átadására még több idő és alkalom biztosítása. Az egyén részéről a pedagógusközösség erősítése.

Kiemelkedő tevékenységek

Folyamatos és hatékony, több csatornán működő kommunikációs rendszer működtetése. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési tervben foglaltak szerint részt vesznek az ellenőrzésben (szakmai munka, munkafegyelem, óralátogatás stb). Az intézmény jól kommunikálja az intézményben folyó munkát a különböző média felületein. (az iskola honlapja, interjúk, intézményi bejárás, közösségi média felület). A munkaközösségek hatékonyan közreműködnek az intézményi célok megvalósításában. Nyitott kommunikáció és több szintű, jól működő információáramlás jellemzi az intézményt. Pedagógus és szülői összefogás, segítségnyújtás. Belső kapcsolatok terén erős a munkaközösségi szintű kapcsolati háló. Információáramlás hatékony. Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremt a vezetőség. Támogató ebben és megteremti a feltételeket. Alapvetően biztosítottak a mindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek. (Intézményi bejárás tapasztalata)

5. Az intézmény külső kapcsolatai                                                                            97,44%

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

teljesül

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is feladatvállalásaival. (Munkaterv, beszámolók, interjúk, intézményi bejárás)

5.1.2. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

teljesül

Mivel a munkatervekben is szerepelnek a partnerek, így mindenkinek ismertek ezek, illetve a település mérete lehetővé teszi mindenki számára a partnerek beazonosítását. (munkatervek, interjú a pedagógusokkal)

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.1. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

teljesül

Az SZMSZ- ben megtalálhatjuk a partnerek nevét. A velük való kapcsolattartásért a vezető és a helyettesek a felelősek. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a Védőnői Szolgálattal kapcsolatos tevékenységről tartalomleírás is rendelkezésre áll.

5.2.2. Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

teljesül

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.(PP, SZMSZ, Honlap (intézmények közzétételi kötelezettsége), Szülők tájékoztatása: naplók, tájékoztató füzetek, beszámolók)

5.2.3. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

inkább teljesül

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Interjú

5.2.4. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

teljesül

Az intézménynek van panaszkezelési szabályzata, két területen működik. Egyrészt a munkavégzés során kialakult panasz kivizsgálására, másrészt a tanulók és a szülők panaszainak kivizsgálására készült a szabályzat. (szmsz)

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.1. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

teljesül

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.( PP, SZMSZ, Honlap (intézmények közzétételi kötelezettsége

5.3.2. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

teljesül

A szülők a KRÉTA rendszeren keresztül, illetve a tanévzárón, a fenntartó levélben, e-mailben értesül az információkról, illetve papíralapú tájékoztatás hivatalos partnerek felé. (interjú a vezetővel)

5.3.3. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

teljesül

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Interjú

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.1. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

teljesül

A munkatervek, beszámolók, vezetői interjú tartalmazza, hogy rendszeresen részt vállal az intézmény a település életében. Szerveznek városi rendezvényeket, ünnepségeket: adventi gyertyagyújtás, illetve évente változó alkalom az ünnepi műsor adására, koszorúzások, ünnepi műsorok megtekintése. (Interjúk, dokumentumelemzés)

5.4.2. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

teljesül

A pedagógusok részt vesznek a városi ünnepségeken, rendezvényeken, azokra műsort állítanak össze, tanítanak be. (vezetői interjú). Tanítványaikat megyei versenyekre viszik. Bekapcsolódnak az országos témahét programjaiba is.

5.4.3. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

teljesül

Az ünnepélyes intézményi alkalmak során elsősorban a tanulók, mint partnerek elismerésére született díjak vannak. Az Év fiú/lány sportolója, az Év diákja/kisdiákja elismerés kupa és érem díjazása

5.4.4. Az intézmény a fenntartható fejlődés pedagógiájának megvalósítása érdekében együttműködik más intézményekkel, szervezetekkel is, támogatja a pedagógusok és tanulók részvételét olyan projektekben, amelyek erősítik a résztvevőkben a fenntartható fejlődés szemléletmódját.

teljesül

Az intézmény vezetősége és pedagógusai elkötelezettek a fenntartható fejlődés mellett. Több programban. projektben is részt vesznek. ÖKO iskola, iskolakert, fenntarthatósági témahetek megtartása. Versenyek, vetélkedők szervezése, hulladékgyűjtés. (interjú a vezetővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel)

Tevékenységek

5.1. A pedagógiai program céljainak megvalósítását támogató partneri kapcsolatok kialakítása.

kiemelkedő

5.2. A partnerekkel való együttműködés az intézményi dokumentumokban szabályozott.

kiemelkedő

5.3. A partnerek tájékoztatása rendszeres, szabályozott.

kiemelkedő

5.4. Az intézmény közéletben való részvétele nyomon követhető.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

A külső partnerek véleményét továbbra is figyelembe kell venni. Együtt egymásért szemlélet erősítése.

Kiemelkedő tevékenységek

A vezetőség igyekszik megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezeti feltételeket javíthatják. ( Interjú) Számos területen jó a kapcsolat, pl. fenntartóval, SZMK közösséggel, Szakszolgálattal. Tájékoztatási kötelezettsége a jogszabálynak megfelelő. Az intézmény munkatársainak és tanulóinak a fenntartható fejlődés érdekében mutatott aktivitása. Nyitott, és lehetőségekkel teli kapcsolatrendszer jellemzi az iskolát.

 

6. A pedagógiai működés feltételei                                                                          97,44%

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

teljesül

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tarják hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi céljának tekinti az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítását. (PP, Munkaterv, beszámoló, interjúk)

6.1.2. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

teljesül

A folyamatosan egyeztet és felméréseket végeznek szakemberek bevonásával az épület felújítási teendőiről, lehetséges bútor, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. (vezetői beszámoló, interjúk, intézményi bejárás) Szeretnének egy közösségi teret kialakítani.

6.1.3. Az intézmény a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva, az erőforrások tudatos, takarékos felhasználására törekszik, amellyel jó példát mutat a tanulók, a szülők és a külső partnerek felé.

teljesül

Az intézményben tanítási órákon, projektek keretében valósítják meg a fenntartható fejlődésre nevelést, de számos olyan szempont előtérbe helyezésére van szükség, amelyben a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap. (Interjúk)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.1. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

teljesül

Az intézmény rendelkeznek fejlesztései tervvel (BTMNS, SNI, tehetséggondozás), de a pályázati és fejlesztési lehetőségeket kihasználják. (vezetői interjú, pedagógus interjú). Az iskola infrastrukturális feltételei teljes mértékben megfelelnek a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának. (Bejárás)

6.2.2. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

teljesül

A szaktantermi ellátottság, az IKT-eszközök telepítése, a könyvtár a nevelési-oktatási célokat szolgálják – ahogy ezt a tanfelügyelőként az intézmény bejárásakor megtapasztalhattuk. A fejlesztések megvalósulnak a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az ehhez szükséges előírt eszközök is rendelkezésre állnak. (vezetői interjú, bejárás).

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.1. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

teljesül

Az intézményben több interaktív tábla van, a bejárás során minden tanteremben láttunk. A pedagógusok használják az eszközöket, megfogalmazták ezen a téren való önfejlesztési igényüket. (pedagógus interjú, önértékelés dokumentumai). Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.1. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

teljesül

Az intézmény reális képpel rendelkezik a rendelkezésre álló és jövőben szükséges humánerőforrással kapcsolatban. A továbbképzési program és a beiskolázási terv mutatja az alapos tervezés folyamatát. Szakos ellátottságuk nem 100%-os, többen vannak, akik vállalkoznak újabb pedagógus szakképesítés megszerzésére. (továbbképzési program, beiskolázási terv, pedagógus interjú).

6.4.2. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

teljesül

A fenntartó és az intézmény közötti kapcsolat folyamatos, nyomon követi a szakmai, pedagógiai munkát, megteremti a feltételeket. A humánerőforrás tekintetében tájékoztatása szükség esetén időben megtörténik. (Vezetői interjú).

6.4.3. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

teljesül

A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és egyértelműen határozza meg a nevelőtestület feladatait, miközben törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására ami nem minden esetben valósul meg. (vezetői interjú)

6.4.4. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

inkább teljesül

A pedagógusok végzettsége megfelelő, nem minden szakos áll rendelkezésre az intézményben (ének, kémia, biológia). Több pedagógus fél állásban dolgozik.

6.4.5. Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

teljesül

Az intézmény továbbképzési programja igazodik az intézmény igényeihez, illetve figyelembe veszi a pedagógusok egyéni elképzeléseit is. ( pedagógus interjú). Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését: ezt segíti feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel. (vezetői interjú)

6.4.6. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

teljesül

Az eredményes munkavégzés érdekében a nevelő-oktató munka irányítását, a belső ellenőrzés megszervezését, a hatékony működtetést az SZMSZ-ben és a Pedagógia programban meghatározottak szerint végzik. (Dokumentumelemzés, interjúk). Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos.

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.1. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

teljesül

Az intézmény vezetése aktívan vesz részt a szervezeti kultúra és tanulási kultúra fejlesztésében. Személyes tapasztalataikat felhasználva, a pedagógusokkal folytatott tapasztalatcsere és véleménynyilvánítás figyelembevételével jellemzi munkájukat a közös gondolkodás, célkitűzés és megvalósítás. (vezetői interjú, pedagógus interjú). Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben.

6.5.2. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

teljesül

Az egységes szabályrendszer kidolgozott és a betartása, valamint ellenőrzése következetes. A vezető fontosnak tartja, elősegíti és támogatja a belső szakmai műhelymunkát, a pedagógusok szakmai együttműködését, amelyet a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemeznek. (vezetői interjú)

6.5.3. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

teljesül

Már a vizsgált dokumentumok is a szakmai igényességről tesznek tanúbizonyságot, s a helyszínen megtapasztaltak megerősítették a kialakult véleményt. Jelenlétünk során megtapasztaltuk, hogy a kollégák közötti együttműködés nagyon fontos számukra. Segítik egymás munkáját, hogy az minél hatékonyabb lehessen. Ennek alapja, hogy magas szintű belső igényesség jellemzi a közösséget. (vezetői interjú, beszámolók).

6.5.4. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

teljesül

Mind a vezetőség, mind a pedagógusok nyitottak az új tanulásszervezési eljárásokra, továbbképzésekre járnak. A jó gyakorlatokat továbbadják a munkaközösség tagjainak, bár ez szélesebb körben is megtehetnék. (vezetői, pedagógus interjú).

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.1. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

teljesül

A pedagógiai programban bemutatják a hagyományaikat, ez a munkatervekben is megjelenik. A hagyományaik ápolása áthatja a mindennapokat. A látogatás alkalmával meggyőződhettünk arról, hogyan készülnek a farsangra az iskolában úgy a tanulók, mint a szüleik. (pedagógiai program, munkatervek, interjú a szülőkkel, iskola bejárása)

6.6.2. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

teljesül

Nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására.(SZMSZ, vezetői interjú, pedagógus interjú).

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.1. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

teljesül

A felelősségi és hatáskörök az SZMSZ-ben és a munkaköri leírásokban szabályozottak, egyértelműen meghatározottak. Az eredményekről rendszeresen beszámolnak az értekezletek alkalmával, az iskola honlapján is. (Dokumentumelemzés, interjúk).

6.7.2. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

teljesül

A feladatmegosztás során az intézmény vezetése figyelembe veszi az egyéni adottságokat. A végzettség, a képesítés mellett fontos tényezőnek tartják hogy ki, milyen területen tevékenykedik szívesebben. (versenyszervezés, közösségi programok szervezése, dokumentumok készítése…).

6.7.3. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

teljesül

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A munkatársak felelősségét és hatáskörét az SZMSZ-ben rögzítették. (SZMSZ, vezetői interjú, pedagógus interjú).

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.1. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

teljesül

Mind a hosszú-, mind a rövidtávú tervezésbe bevonja a vezetőség a munkaközösség-vezetőket, s rajtuk keresztül a munkaközösségeket, valamint a nevelőtestület megkérdezése nélkül nem születik fontos döntés.

6.8.2. Ennek rendje kialakított és dokumentált.

teljesül

A dokumentumokban megfogalmazott elvek, jogosultságok alapján történnek. (SZMSZ, beszámolók) Az SZMSZ és a munkatervek dokumentumaiban rögzített ennek rendje. A stratégiai és operatív tervezési folyamatok a munkaközösségek és a nevelőtestüket bevonásával történnek. Az önértékelési folyamatnak is aktív és tevékeny részesei. (Interjú)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.1. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

teljesül

Nevelőtestületük nyitott az új módszerekre, tanáraink fogékonyak az új tanulásszervezési eljárásokra, törekednek tovább képezni magukat minden területen (vezetői, pedagógus interjú).

6.9.2. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

teljesül

Az intézményben rendszeresek a szakmai megbeszélések. Gyakorlat az innovatív műhelymunka, a pályázatokban, projektekben való együttműködés. A pedagógusok az őket, kisebb közösségüket érintő szakmai kérdésekben is tartanak megbeszéléseket. (interjúk).

6.9.3. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

inkább teljesül

A testület tagjai nyitottak az innovációra. Keresik a szakmai megújulás lehetőségeit, ennek is köszönhetően magas szinten végzik pedagógiai munkájukat, látszik rajtuk a nyitottság és az elhivatottság. A kollégák kreatívok, oktatási és szabadidős téren is vannak egyéni fejlesztések. (vezetői, pedagógus interjú, intézmény bejárás).

Tevékenységek

6.1. Az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő infrastuktúra biztosítása.

kiemelkedő

6.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítása.

kiemelkedő

6.3. Rendszeres és nyomon követhető IKT-eszközhasználat.

megfelelő

6.4. Átgondolt, tervezett, az intézmény pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő humánerőforrás-szükséglet biztosítása.

megfelelő

6.5. Magas szintű és hatékony szervezeti kultúra megléte jellemző.

kiemelkedő

6.6. Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége megvalósul.

kiemelkedő

6.7. Szabályozott felelősség- és hatáskörmegosztás.

kiemelkedő

6.8. A munkatársak döntéselőkészítésbe való bevonása.

kiemelkedő

6.9. Innovációra nyitott szervezeti kultúra működése.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

Digitális eszközök alkalmazása az idősebb pedagógusok esetében. A legjobb gyakorlatok összegyűjtése és megosztása. Törekedni kell a szakos ellátottság biztosítására. Az infrastruktúra javítására mindig időszerű. Az intézmény működését, közösségi életét nagyban elősegítené egy új közösségi tér megléte.

Kiemelkedő tevékenységek

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és megteremti a feltételeket. Alapvetően biztosítottak a mindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek. A vezetőség igyekszik megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezeti feltételeket javíthatják. A hagyományok ápolása fontos a pedagógusok, a tanulók és a szülők számára is. Az intézmény iránt elkötelezett, szakmai, irányítói munkáját magas szintű tudással végző intézményvezető tevékenysége. A szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése.

 

7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés           100%

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1. Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

teljesül

A törvényi előírások megjelennek az alapdokumentumokban, azokkal koherensek. Jogszabályi hivatkozások aktualizáltak. A fenntartó által előírt elemek is bekerültek. A dokumentumok jól kidolgozottak. (dokumentumelemzés)

7.1.2. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

teljesül

A Pedagógiai Programban megfogalmazzák az intézmény sajátosságait (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás és szociális hátrányok kompenzálása). Ezen sajátosságokat a jogszabályi háttér ismeretében fogalmazták meg.

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.1. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

teljesül

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célkitűzéseket éves szintre lebontják. Ezt a munkatervben fogalmazzák meg. A munkatervben kitűzött célok és feladatok megvalósulását minden tanév végén ellenőrzik. A beszámolóban jelenik meg a végrehajtás mikéntje, a további feladatok.

7.2.2. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

teljesül

A stratégiai célok éves szintű feladatokra bontása a munkatervekben megtörtént, ezek a nevelőtestület bevonásával készültek el. A munkatársak felkészítése, véleményük kikérése időben megtörtént a tanév eleji munkaközösségi megbeszéléseken. Az operatív tervezés során az intézményi stratégiai célokból kiindulva lett meghatározva az intézmény nevelő-oktató munkája, feladatai, eseményei, melyeket időben és felelősökre lebontva is meghatározottak. (dokumentumelemzés, interjúk)

7.2.3. A tervek nyilvánossága biztosított.

teljesül

A tervek megtalálhatók az iskola honlapján, az igazgatói irodában, nevelőiben, a fenntartónál és a KIR közzétételi listán, így minden érintett megismerheti a benne foglaltakat. (PP, intézményi bejárás, interjú)

7.2.4. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

teljesül

A tervekben jól követhetők a Pedagógiai Program kiemelt céljai. Kiemelt nevelési és oktatási feladatként fogalmazódott meg a munkatervekben a kulcskompetenciák fejlesztése, a szilárd alapkészségek kialakítása, a tanulók felkészítése a középiskolai tanulmányokra. (dokumentumelemzés)

7.2.5. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

teljesül

Figyelembe veszi a fenntartó és az intézmény érdekét, de igyekszik a pedagógusok szakmai terveit is előtérbe helyezni. (továbbképzési program, pedagógus interjú)

7.2.6. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

teljesül

A tanítási módszerek és a tanítást, tanulást segítő eszközök, tankönyvek megválasztása a pedagógiai célok elérését legjobban segítő szempont alapján történik. (interjú a vezetővel, pedagógusokkal)

Tevékenységek

7.1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok és a pedagógiai program összhangja.

kiemelkedő

7.2. Az intézményi tervezési dokumentumok alapja a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok megvalósítása.

kiemelkedő

Fejleszthető tevékenységek

A tudásmegosztáson belül a jó gyakorlatok átadása és tudatos alkalmazása. A munkatervekben a tanulás-tanítási folyamat megfelelő megvalósítását jelző mutatók megjelenítése.

Kiemelkedő tevékenységek

Az intézményi stratégiai és operatív dokumentumok jogszabálynak megfelelően kidolgozottak, ezek a dokumentumok összhangban vannak egymással és egymásra épülnek. Az alapdokumentumok szakmailag magas szinten elkészítettek. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés. A tanítási módszerek széles skálája jelen van a pedagógiai programban. A pedagógusok saját maguk választják ki a tanulókhoz és a tananyaghoz illeszkedő módszert, s a hozzá illő taneszközöket.

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

NÉV	VÉGZETTSÉG	ELLÁTOTT FELADAT
Bakai Béláné	minősített tanító, közművelődési szakkollégium	tanító, 3. b osztályfőnöke alsó tagozatos munkaközösség vezető
Bartháné Kunráth Ágnes	mesterpedagógus tanító közművelődési szakkollégium közoktatási szakértő	tanító, igazgatóhelyettes (Öko-munkacsoport koordinátora)
Barócsi-Bozsik Katalin	minősített, szakvizsgázott magyar, orosz, német szakos tanár, játék és szabadidő szervező	tanár, könyvtárvezető
Bezsák Eszter	angol szakos tanár, kommunikációs szakember	tanár, 7.a osztályfőnöke felső tagozatos munkaközösség vezető
Bognár István	angol szakos tanár	tanár
Farkas Lászlóné	földrajz-rajz-etika szakos tanár	tanár
Fejesné Golyha Julianna	tanító, gyógypedagógiai szakkollégium	tanító, fejlesztőpedagógus, 4.a osztályfőnöke
Gallik Gábor András	testnevelő edző	tanár
Gáspár Szilvia	pszichológus, gyógypedagógus, logopédus	iskolapszichológus, gyógypedagógus, logopédus
Hollóné Nyeste Mária	tanító, gyógypedagógiai szakkollégium	tanító, 1.a osztályfőnöke
Kovácsné Mihály Andrea	tanító, matematika műveltségterület	tanító, 2.a osztályfőnöke
Lipcsei Ildikó	történelem-földrajz szakos tanár	tanár, 6.a osztályfőnöke
Okosné Mihály Gabriella	tanító, család és háztartástan műveltségterület	tanító,
Pető Istvánné	szakvizsgázott tanító, matematika szakkollégium,fejlesztőpedagógus, közoktatási szakértő	igazgató, tanító
Podraczki-Király Boglárka	tanító	tanító, 3.a osztályfőnöke
Stenger Károly	tanító, szakvizsgázott és minősített testnevelés szakos tanár	tanító, tanár, 5.a osztályfőnöke
Taizs Emese	biológia-technika szakos tanár	tanár, 5.b osztályfőnöke
Tarné Batta Zsuzsanna	tanító, ének-zene szakkollégium	tanító
Tiszolczki László	minősített testnevelés szakos tanár	tanár
Tóth István	matematika-technika szakos tanár oktatás informatikus	tanár
Tóth Melinda	magyar szakos tanár	tanár, 8.a osztályfőnöke
Vaszilkóné Bóta Ilona	minősített tanító, orosz-német műveltségterület	tanító, 1.b osztályfőnöke, DMSP
Zaja Tamás	tanító, könyvtár szakkollégium, technika szakos tanár	tanító, tanár

A nevelő-oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége

Név	Feladatkör	Végzettség	Szakképzettség
Bodzán László	rendszergazda	főiskola	tanító- informatika szak
Kiss Cintia	gyógypedagógiai asszisztens	érettségi OKJ	gyógypedagógiai asszisztens
Molnár Mónika	pedagógiai asszisztens	érettségi OKJ képzés	pedagógiai asszisztens
Vaszilkó Katalin	iskolatitkár	érettségi OKJ képzés	igazgatási ügyintéző ügykezelő
Zeleiné Ágoston Ildikó	pedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi felelős	érettségi OKJ képzés	pedagógiai- és családsegítő munkatárs

Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei

(2022-es mérés eredménye)

A tanulók le és kimaradása, évfolyamismétlése

Tanév	Javítóvizsgára bukott tanulók	Évfolyamismétlők
2019/2020	2 fő	1 fő
2020/2021	16 fő	9 fő
2021/2022	19 fő	13 fő
2022/2023	12 fő	11 fő

Tanórán kívüli egyéb foglalkozások

Napköziotthon: 1- 4. évfolyam

	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
Napközi 1. cs.	Tarné Batta Zsuzsanna
Napközi 2. cs.	Hollóné Nyeste Mária	Pető Istvánné		Okosné Mihály Gabriella	Pető Istvánné
Napközi 3. cs.	Podraczki-Király Boglárka			Vaszilkóné Bóta Ilona	Gallik Gábor
Napközi 4. cs.	Lipcsei Ildikó	Bakai Béláné	Lipcsei Ildikó	Bakai Béláné	Bakai Béláné

 

 

Tanulószoba: 5-8. évfolyam

	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
Tanulószoba1	Zaja Tamás			Bezsák Eszter	Farkas Lászlóné
Tanulószoba2	Bognár István

 

Szakkörök- felkészítők- sportfoglalkozások

	hétfő	kedd	szerda	csütörtök	péntek
6. óra	Angol szakkör1 Bezsák Eszter		Angol szakkör1 Bezsák Eszter	Sportági előkészítő (1.b-2.a) Gallik Gábor András	Sportági előkészítő (1.b-2.a) Tiszolczki László
7. óra	Média szakkör Barócsi-Bozsik Katalin Magyar előkészítő Tóth Melinda	Sportági előkészítő (1.b.-2.a) Gallik Gábor András Hon- és népismeret szakkör Lipcsei Ildikó Matematika előkészítő Tóth István Angol szakkör2 Bezsák Eszter	Informatika szakkör Tóth István Természetismeret szakkör Taizs Emese Atlétika2 Tiszolczki László	Atlétika1 Gallik Gábor András Kézműves szakkör Farkas Lászlóné
8. óra		Hon- és népismeret szakkör Lipcsei Ildikó Angol szakkör2 Bezsák Eszter	Labdarúgás1 Gallik Gábor András Természetismeret szakkör Taizs Emese	Kézműves szakkör Farkas Lászlóné Labdarúgás2 Tiszolczki László

 

Differenciált képességfejlesztés (Dkf.)- Fejlesztő és habilitációs foglalkozások

	hétfő	kedd	szerda	csütörtök	péntek
5. óra		Fejlesztőfoglalkozás 1.cs. Fejesné Golyha Julianna Dkf. 1.a Hollóné Nyeste Mária Hab./Rehab. SNI2. cs. Gáspár Szilvia		Fejlesztőfoglalkozás 2.cs. Fejesné Golyha Julianna
6. óra	Dkf. 3.a Podraczki-Király Boglárka Logopédia Gáspár Szilvia Ukrán felzárkóztató Kovácsné Mihály Andrea	Dkf. 4.a Fejesné Golyha Julianna Dkf. 3.b Bakai Béláné Dkf 3.a Podraczki-Király Boglárka Hab./Rehab. SNI3. cs. Gáspár Szilvia Gyógytestnevelés Czufor Adrienn	Dkf. 2.a Kovácsné Mihály Andrea   Dkf. 4.a Fejesné Golyha Julianna Dkf. 1.a Okosné Mihály Gabriella Dkf. 1.b Vaszilkóné Bóta Ilona Hab./Rehab. SNI4. cs. Gáspár Szilvia	Fejlesztőfoglalkozás 3.cs. Fejesné Golyha Julianna Dkf. 3.b Bakai Béláné Dkf. 1.b Vaszilkóné Bóta Ilona Gyógytestnevelés Czufor Adrienn	Dkf. 2.a Kovácsné Mihály Andrea
7. óra	Hab./Rehab. SNI1. cs. Gáspár Szilvia Ukrán felzárkóztató Bezsák Eszter	Ukrán felzárkóztató Kovácsné Mihály Andrea   Fejlesztőfoglalkozás 5.cs. Fejesné Golyha Julianna Logopédia Gáspár Szilvia	Fejlesztőfoglalkozás 7.cs. Fejené Golyha Julianna Hab./Rehab. SNI5. cs. Gáspár Szilvia Ukrán felzárkóztató Stenger Károly	Fejlesztőfoglalkozás 4.cs. Fejesné Golyha Julianna Ukrán felzárkóztató Stenger Károly
8. óra		Gyógytestnevelés Czufor Adrienn	Fejlesztőfoglalkozás 6.cs. Fejesné Golyha Julianna Hab./Rehab. SNI6. cs. Gáspár Szilvia	Gyógytestnevelés Czufor Adrienn

 

 

 

Művészeti oktatás

	hétfő	kedd	szerda	csütörtök	péntek
12.00-13.00			AMIM Furulyaoktatás		AMIM Zongoraoktatás
13.00-14.00	SAMI Ametiszt csoport AMIM Zongoraoktatás		AMIM Szolfézs	SAMI Ametiszt csoport	SAMI Rózsakvarc csoport
14.00-15.00	SAMI Borostyán csoport AMIM Zongoraoktatás		AMIM Szolfézs	SAMI Borostyán csoport	SAMI Gyémánt csoport
15.00-16.00	SAMI Cseppecske csoport AMIM Zongoraoktatás			SAMI Rózsakvarc csoport	SAMI Cseppecske csoport
16.00-17.00	SAMI Gyémánt csoport

Társastánc (Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola)- SAMI                                 Zeneoktatás (Alapfokú Művészeti Iskola Mezőkövesd- AMIM

 

A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Az otthon, napköziben, tanulószobán végzett tanulás célja a tanuló önállóságra szoktatása, az ismeretek elmélyítése, a tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése.

Alapelveink:

• Az eltérő egyéni adottságokra épített képességek fejlesztését, differenciált házi feladattal - szorgalmi feladattal valósítjuk meg.
• Nagyobb terjedelmű írásbeli, szóbeli munkákra hosszabb időt adunk, anyag jellegétől függően 1 hét. (vers, fogalmazás)
• Hétvégére a pénteki házi feladaton túl, és a tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező jelleggel nem adunk fel házi feladatot.
• A tantárgy jellegétől függően törekszünk az írásbeli és a szóbeli házi feladatok megfelelő arányára.

 

A feladatadás mennyisége

Az önállóan végzett írásbeli és szóbeli munka időtartama az életkor szerint változik. Az önálló tanulás optimális időtartama:

1-4. évfolyamon maximum 45 perc.

5-8. évfolyamon maximum 90 perc.

A házi feladat ellenőrzése napköziben és a tanulószobai foglalkozáson:

A csoportoknál a rendelkezésre álló tanulási idő alatt az írásbeli feladatok mennyiségi ellenőrzését tudjuk biztosítani. Minőségi ellenőrzést, és a szóbeli feladat elsajátítását csak néhány tanulónál tudjuk megvalósítani.

Az otthoni ellenőrzés a szülő feladata is.

A tanár és a tanító a következő órán minőségileg is ellenőrzi a házi feladatot, az általa meghatározott módszerrel.

Az osztályozó vizsga követelményei

A Házirend tartalmazza az osztályozóvizsga követelményeivel kapcsolatos nevelőtestületi döntést.

Továbbtanulási mutató

Tanév	Gimnázium	Technikum	Szakképző	Nem tanul tovább
2020/2021-es	11 fő (27%)	15 fő (37%)	14 fő (34%)	1 fő (2%)
2021/2022-es	3 fő (8,6%)	2 fő (5,7%)	11 fő (31,4%)	1 fő (2,9%)
2022/2023-as	3 fő (8%)	20 fő (54%)	13 fő (35%)	1 fő (3%)

Volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei

Teljes körű kimutatást, elemzést a hiányosan visszakapott jelzések miatt nem tudunk készíteni.

Meglévő információink alapján végzett nyolcadikosaink általános iskolai eredményeiket megközelítően teljesítenek a középiskolákban.

Éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

Intézményünk valamint az intézményben működő szakmai közösségek tervezett programjait az iskolánk éves munkaterve részletesen tartalmazza.

A tanév helyi rendjét a 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet határozza meg.

A szorgalmi idő alatt négy tanítás nélküli munkanapot az alábbi célokra használunk fel:

1 Pályaorientációs nap

2 nap nevelési értekezlet

1 DÖK nap (=gyermeknap)

 

Elektronikus ügyintézés bevezetése a Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskolában - 2018/2019-es tanév

A Mezőkövesdi Tankerületi Központ felkérésére - kapcsolódva a Klebelsberg Központ un. KAFFEE projektjéhez - a Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola 2019. márciusától bevezeti az elektronikus ügyintézés lehetőségét a gondviselők számára.

1. lépés: Az elektronikus ügy elindítása a KRÉTA napló felületéről:

Lépjen be a KRÉTA napló felületére a https://klik029096001.e-kreta.hu/Adminisztracio/Login címen. (Fontos, hogy a gondviselői felhasználói névvel és jelszóval lépjen be)

Gondviselői azonosító és jelszó igénylésére csak személyesen a titkárságon van lehetőség.

Belépés után a menüben látja az e-Ügyintézés menüpontot:

Ezt kiválasztva a felület átirányításra kerül az e-ügyintézés felületére és a bejelentkeztetés is automatikusan megtörténik. Ez a felület így néz ki:

Megjegyzés: Erre a felületre be lehet jelentkezni a Kréta felületétől függetlenül is a https://eugyintezes.e-kreta.hu címen a KRÉTÁ-ban használt gondviselői felhasználói névvel és jelszóval.

2. lépés: Az ügy elindítása az e-ügyintézés felületén:

A Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskolában indítható ügyek az „Ügyintézés indítása” menüpontban találhatók, ott kell a megfelelőt kiválasztani. A kiválasztás után mindegyiknél egy űrlap jelenik meg például a következő tartalmakkal:

ÜGY NEVE: Tanulói mulasztás igazolása

Ez az ügy akkor indítandó, ha

1. az orvos által kiadott igazolást szeretné eljuttatni az iskolába elektronikusan vagy 
2. a szülői igazolása terhére (évente 3 nap) szeretne a gondviselő benyújtani igazolást vagy
3. hivatalos távollétet szeretne bejelenteni (pl.: rendőrségi, bírósági igazolás) vagy 
4. pályaválasztási célú igazolást szeretne benyújtani (csak 8. évfolyamon) 
5. iskolai házirendben rögzített egyéb igazolást szeretne benyújtani (minden, ami a többibe nem tartozik bele)
6. szolgáltatói igazolást szeretne benyújtani (pl.: busz késése miatt)
7. kikérő birtokában szeretné a mulasztást igazolni.

A tanuló adatain túl - melyek automatikusan megjelennek - kötelező megadni a mulasztás kezdetét és végét valamint ki kell választani, hogy milyen típusú igazolásbenyújtását indítja. Ha orvosi igazolást választ ki, akkor csatolni kell az orvosi igazolást digitalizálva is (legegyszerűbb lefényképezni). A kérelem indoklása, bár nem kötelező, de segítheti annak könnyebb elbírálását.

A kérelem a beküldés előtt az Előnézet gomb mögött megtekinthető (egy PDF dokumentum jön létre), s ha mindent rendben talál, akkor a Beküldés gombbal a kérelem beküldhető. 
A kérelmet NEM kell nyomtatva is eljuttatni az intézménybe!
Az elbírálásról ezen a felületen kap visszajelzést, aminek megjelenéséről e-mailben is értesíti Önt a rendszer.

3. lépés: A folyamatban lévő ügyek megtekintése:

Az elindított ügyek listája a baloldalon lévő Folyamatban lévő ügyek menüpont alatt érhetők el:

Amennyiben egy ügy Döntés vagy Lezárt státuszba került, akkor érdemes Megtekinteni. A megjelenő oldalon a Határozat fülön tudja a gondviselő megnézni az igazgatói döntést, ami a Megtekintés gombra kattintva PDF -ben le is tölthető.

A rendszer használatával kapcsolatos kérdéseiket, kéréseiket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldhetik.

A rendszer teljes felhasználói kézikönyve itt megtekinthető.

 

 

 

2023. november	Kossuth Krónika
2021. november, december	Kossuth Krónika
2021. október	Kossuth Krónika
2021. június	Kossuth Krónika
2021. február	Kossuth Krónika
2020. március	Kossuth Krónika
2019. november, december	Kossuth Krónika
2019. október	Kossuth Krónika
2019. szeptember	Kossuth Krónika
2019. június	Kossuth Krónika
2019. május	Kossuth Krónika
2019. április	Kossuth Krónika
2019. március	Kossuth Krónika
2019. február	Kossuth Krónika
2018. december	Kossuth Krónika
2018. november	Kossuth Krónika
2018. október	Kossuth Krónika
2018. szeptember	Kossuth Krónika
2018. április	Kossuth Krónika
2018. március	Kossuth Krónika
2018. február	Kossuth Krónika
2018. január	Kossuth Krónika
2017. december	Kossuth Krónika
2016. december	Kossuth Krónika
2016. június	Kossuth Krónika

Filmek

Tanmenetek

2019/2020

2020/2021

2021/2022

2023/2024

Hasznos

Idegen nyelvi mérés

OKM

Netfit

Difer

Tantárgyi mérések